Nelson Mandela 1918-ban sz�letett Qunuban, D�l-Afrika Transkei nev� tartom�ny�ban. �desapja a xhosza n�pcsoport thembu t�rzs�nek volt az egyik vezet�je. Mandela az apartheid diszkriminat�v t�rv�nyei �s kik�z�s�t�se ellen�re eur�pai szellem� neveltet�sben r�szes�lt. 1938-ban beiratkozott a feket�k sz�m�ra l�tes�tett Fort Harei egyetemre, k�t �v m�lva azonban a fajgy�l�l� rezsim elleni di�kt�ntet�seken val� r�szv�tel miatt kiz�rt�k. Az egyetemr�l val� elt�vol�t�sa ut�n Johannesburgba k�lt�z�tt, ahol megismerkedett Walter Sisuluval, az 1912-ben alap�tott Afrikai Nemzeti Kongresszus (African National Congress, ANC) k�s�bbi f�titk�r�val. �j bar�tja seg�tett Mandel�nak beker�lni a Witwatersrand-i Egyetemre, ahol befejezhette k�nyszerb�l f�lbeszak�tott jogi tanulm�nyait. Az Alexandria nev� fekete negyedben letelepedve, a feh�r kol�ni�t�l teljesen elszigetelve, Mandela mindennap szembes�lt a radik�lis faji elk�l�n�t�s embertelens�g�vel. A rasszista megk�l�nb�ztet�s, az �slakoss�g gett�kba k�nyszer�t�se ellen tiltakozva, 1944-ben bel�pett a feket�k jogai�rt k�zd� ANC-be. H�rom �v m�lva megv�lasztott�k a mozgalom ifj�s�gi sz�vets�g�nek titk�r�v�. T�megt�ntet�seket szervezett, mozg�s�t� besz�deket tartott, r�plapokat �rt, a fekete lakoss�got passz�v ellen�ll�s tan�s�t�s�ra �szt�n�zte.

A mozgalmon bel�l ny�jtott akt�v teljes�tm�nye elismer�sek�ppen 1952-ben kinevezt�k az ANC eln�khelyettes�v�. M�g ugyanabban az �vben s�lyos zavarg�sok robbantak ki, miut�n a rend�rs�g sz�tvert egy �nnepi felvonul�st. A fekete lakoss�g k�z�ben v�gzett szervezked�si kamp�nyt kegyetlen�l levert�k, az ANC sz�mos vezet�j�t, k�zt�k Mandel�t letart�ztatt�k. K�s�bb t�bbs�g�k, kiterjedt tilt� rendszab�lyok mellett, melyek k�vetkezt�ben nem vehettek r�szt gy�l�seken, nem mehettek be bizonyos �p�letekbe, p�ld�ul a t�rv�nysz�kekre, felt�telesen szabadl�bra ker�lt. Mandela is hivatalosan hat�s�gi megfigyel�s al� ker�lt, �r�sainak k�zread�s�t megtiltott�k, k�z�leti tev�kenys�g�nek korl�tokat szabtak.

1955-ben az ANC tiltakoz�sk�ppen elfogadott egy chart�t, mely az �slakoss�g egys�gbe t�m�r�t�s�t, eredm�nyes fell�p�s�t t�zte ki c�lj�ul. Az apartheid hatalom az agresszi�, az elnyom�s fokoz�s�val v�laszolt: letart�ztatt�k a mozgalom 156 tagj�t, az el�gedetlens�g m�ly�l�se nyom�n azonban �jabb megszor�t�sokkal k�s�bb ism�t kiengedt�k �ket. Szabadul�sa ut�n Mandela id�legesen emigr�lt, k�rbeutazta Afrik�t, t�mogat�kat gy�jt�tt a nemzetk�zi nyom�s �tj�n t�rt�n� felszabadul�s siker�hez. D�l-Afrik�ba val� 1964-es hazat�r�sekor �jra letart�ztatt�k, ez�ttal m�r �letfogytiglani b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. 1990-ben, a hatalmi v�ltoz�sok, az apartheid elker�lhetetlen buk�sakor szabadult.

1994-ben, az orsz�g t�rt�net�nek els� demokratikus szavaz�s�n, megv�lasztott�k D�l-Afrika eln�k�v�. �t�ves hivatali id� ut�n, 1999 j�nius�ban lemondott tiszts�g�r�l.