D�l-Afrik�ban h�tezres magyar k�z�ss�g �l. Egy jelent�sebb magyar csoport �l Johannesburgban �s k�rny�k�n. Egy m�sik nagyobb csoport Durbanben, �s egy kisebb Fokv�rosban. Mindh�rom v�ros helysz�ne a labdar�g� Vb-nek is.

A magyar k�vets�g id�nk�nt rendez kultur�lis �sszej�veteleket nagyobb nemzeti �nnepeken. Gyakorlatilag mindenkit megh�vnak. Ezenk�v�l l�tezik egy D�l-Afrikai Magyar Sz�vets�g. H�tv�g�n �s nagyobb egyh�zi �nnepeken rendeznek tal�lkoz�kat, amelyek l�togatottak, nagyon �sszetart�ak a magyarok.

D�l-Afrik�ba most k�sz�nt be a t�l �s a foci vil�gbajnoks�g is. Egy h�nap m�lva kezd�dik a Vb. Az ottani magyarok is saj�tjuknak �rzik. A nagyk�vets�g �s a magyar sz�vets�g nev�ben a Risk� Zolt�n, ortop�dseb�sz, traumatol�gus f�orvos.felaj�nlotta a kiutaz� magyaroknak a seg�ts�geiket.

D�l-Afrik�ban egyetlen eg�szs�g�gyi dolgoz�, rend�r, katona, t�zolt� nem vehet ki egyetlen szabad napot sem. Teljes k�sz�lts�ggel v�rj�k a j�t�kokat. A legnagyobb kontingens az amerikai csoport. M�r hosszabb egy�tt dolgoznak az FBI-jal, a CIA-vel, a Scotland Yarddal, az Europollal, az Interpollal a d�l-afrikai hat�s�gokkal. A futballhulig�nok list�ja is megvan a hat�s�goknak, teh�t ha valaki el is jut az orsz�gba, azonnal vissza fogj�k ford�tani. 

P�rhuzamos az �llami �s a mag�nszektor az eg�szs�g�gyben

A d�l-afrikai eg�szs�g�gyet tekintve az �llami �s a mag�nszektor p�rhuzamosan m�k�dik. Gyakorlatilag m�szer-, v�r-, gy�gyszerhi�ny miatt m�t�t m�g nem maradt el. A korm�ny messzemen�en gondoskodik a lakoss�gr�l. A feh�r lakoss�g �rthet� m�don - mivel eset�kben gyakoribb a mag�nbiztos�t�s - ink�bb mag�nklinik�ra mennek. De az �llami eg�szs�g�gyben is egyre t�bben tal�lnak gy�gykezel�sre. Ez azzal is �sszef�gg, hogy emelkedik a feh�r munkan�lk�liek sz�ma - mondta Risk� Zolt�n, ortop�dseb�sz, traumatol�gus f�orvos.

A szoci�lis ell�t�s D�l-Afrik�ban nagyon j�. Ez a gondoskod�ssal f�gg �ssze, a korm�nyok �gy �rzik, hogy felel�ss�ggel tartoznak a lakoss�g eg�szs�g��rt. �s tal�n az is szerepet j�tszik, hogy a HIV-fert�z�tts�g, az AIDS el�fordul�sa tal�n itt a legmagasabb - jelentette ki a f�orvos. 5,7 millli� fert�z�tt �l D�l-Afrik�ban a 42 milli� lakosb�l. Irt�zatos nyom�sk�nt nehezedik az eg�szs�g�gyre. Mind a priv�t, mind a mag�nszektorra. A Zuma vezette �j korm�ny szak�tott a kor�bbi n�zetekkel. Elemi k�teless�g�knek �rzik, hogy gondoskodjanak az AIDS betegekr�l.

25 �ve nehezen fogadt�k be az orvost

Sajnos nem siker�lt teljes�teni a Mandela-korm�ny �ta sem az irt�zatos ig�ny kiel�g�t�s�t, 8-10 milli� ember lakik m�g mindig nyomornegyedekben, els�sorban Fokv�ros �s Johannesburg k�rny�k�n. A f�orvos munkahely�hez t�bb mint k�tmilli� lakos tartozik, ez olyan mintha Budapesten egy k�rh�z lenne. Az emberek egy r�sze illeg�lis bev�ndorl�. Az afrikai ubuntu - vend�gszeretet - �rtelm�ben nem kifejezetten �ld�zik. �k a legszeg�nyebb r�teghez tartoznak. De sokan tal�lnak menek�ltst�tuszra Szom�li�b�l, Eti�pi�b�l. R�luk is gondosodik az �llam.

Amikor a seb�sz D�l-Afrik�ba ker�lt, rendk�v�li orvoshi�ny volt, a nyolcvan �gyas traumatol�giai oszt�lyon nem volt orvos. Ennek ellen�re nehezen fogadt�k be. �gy gondolt�k, hogy egy kelet-eur�pai kommunista orsz�gb�l �rkezett. Akkor m�g jav�ban d�b�rg�tt az apartheid. De kem�ny munk�val siker�lt elnyernie Risk� doktornak a helyiek bizalm�t.

�jfajta apartheid

1994-ben felaj�nlott�k a seb�sznek az �llampolg�rs�got, tal�n az�rt is �ltek vele, mert �gy �rezt�k, hogy ha onnan elj�nnek, akkor nem marad, aki az ottani lakosokr�l gondoskodik. 1994 �ta egy�rtelm�en feh�rnek tekintenek, de akik ismerik az orvost, tudj�k, hogy semmi k�ze az apartheidhez. Akik nem ismerik, az a b�re sz�ne alapj�n n�ha megk�l�nb�zteti. Azt mondja Risk� doktor, hogy egy �jfajta apartheid van D�l-Afrik�ban kialakul�ban, ami feh�rellenes.