A t�bb �vtizede �rv�nyben l�v� tilalom ellen�re az elef�ntcsont-kereskedelem ma nagyobb vesz�lyt jelent az elef�ntokra, mint valaha. Ha nem fog �ssze a vil�g a megment�s�k �rdek�ben, a legnagyobb afrikai elef�nt-popul�ci�k 2020-ra elt�nhetnek a F�ld sz�n�r�l – intenek amerikai kutat�k.

A Current Biology c�m� foly�iratban megjelent tanulm�nyukban a Washingtoni Egyetem k�rnyezetbiol�gusai mindenek el�tt az illeg�lis elef�ntcsont-vad�szatot okolj�k a nagytest� eml�s�k pusztul�s��rt; az elef�ntok agyar��rt folytatott hajsza annak ellen�re folyik, hogy a vesz�lyeztetett fajok v�delm�t szab�lyoz� nemzetk�zi konvenci� (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) 1989-ben betiltotta az elef�ntcsonttal val� keresked�st.

Az orvvad�szok a becsl�sek szerint a teljes afrikai popul�ci� mintegy 8 sz�zal�k�t irtj�k ki �vente, teh�t 0,6 sz�zal�kkal t�bbet, mint az �llatokat v�d� CITES-egyezm�ny �letre hoz�sa el�tt. A sz�zal�kos ar�ny m�g riaszt�bb� v�lik, ha tekintetbe vessz�k, hogy az 1930-40-es �vekben 3-5 milli�, a ’80-as �vek v�g�n hozz�vet�leg egymilli� afrikai elef�nt �lt vadon, �m m�ra ez a sz�m 470 ezerre cs�kkent.

“Ha ez a tendencia nem fordul meg, csak n�h�ny j�l v�dett, elszigetelt helyen maradnak elef�ntok” – jelentette ki Samuel Wasser, kutat�s vezet�je.

DNS-nyomokon

A csemp�szek elleni h�bor� egyik sikeres epiz�dja volt, amikor 2002-ben Szingap�rban 6,5 tonn�nyi agyart foglaltak le, ami Malawib�l �rkezett a T�vol-Keletre. Ez volt a m�sodik legnagyobb fog�s az 1989-es tilt� rendelet bevezet�se �ta. 

Elef�ntcsontb�l f�k�nt szobrok, �kszerek, pap�rv�g� k�sek, ev�p�lcik�k, pecs�tnyom�k k�sz�lnek, de a bizarr term�kek k�z�tt az elef�nt l�b�b�l k�sz�lt pap�rkos�r �s eserny�tart� is el�fordu

Wasser �s munkat�rsai �vekig gy�jt�ttek genetikai inform�ci�kat t�bb elef�ntpopul�ci�b�l: mint�t vettek az �llatok sz�veteib�l �s a b�lsar�b�l. Ezut�n �ssze�ll�tottak egy DNS-alap� t�rk�pet, amin nyomon lehet k�vetni az orm�nyoscsoportok genetikai k�l�nbs�geit, ez�ltal pedig az egyes popul�ci�k �l�hely�t. Az adatb�zis hatalmas seg�ts�g az illeg�lis elef�ntcsont-kereskedelemmel val� k�zdelemben, az agyarak ugyanis hatalmas t�vols�gokra, f�k�nt �zsi�ba utaztatj�k. A DNS-mint�k seg�ts�g�vel a hat�s�gok azonos�tani tudj�k a sz�ll�tm�nyok forr�s�t. Wasser szerint K�na er�s�d� gazdas�ga t�pl�lja �s ir�ny�tja legink�bb az elef�ntcsont-kereskedelmet, n�velve az �rakat �s �ltetve a szervezett b�n�z�st. Az illeg�lis elef�ntcsont-csemp�szetet hatalmas helyi b�nband�k tartj�k k�zben, a piacot Jap�n �s K�na ir�ny�tja, �m egyre n�vekv� a kereslet az �ru ir�nt az Egyes�lt �llamokban is.

A tapasztalatok szerint a vil�gban gazd�t cser�l� elef�ntcsont-rakom�nyok nem szerte Afrik�b�l, sokkal ink�bb egyazon �jra �s �jra megtizedelt csord�kb�l sz�rmaznak.