R�g�szek becsl�se szerint Madagaszk�r 200 �s 500 k�z�tt telep�lt be, amikor D�lkelet-�zsi�b�l, val�sz�n�leg Borne�b�l vagy D�l-Celebeszr�l) tengerj�r� n�pek �rkeztek katamar�nokon. Ugyanakkor vagy r�viddel k�s�bb �rkeztek bantu telepesek a Mozambique-csatorn�n �t.

Az �rott t�rt�nelem a 7. sz�zadban kezd�dik, amikor muszlim keresked�k telepedtek le az �szaknyugati parton �s a malgas nyelvet arab bet�kkel (sorabe �r�s) kezdt�k �rni.

A k�z�pkori t�rzsf�n�k�k kereskedelmi kapcsolatai el�rt�k Kelet-Afrik�t, K�zel-Keletet �s Indi�t. Nagy t�rzsf�n�ks�gek uralt�k a sziget sz�mottev� ter�let�t.

Az eur�paiakkal az els� kapcsolatfelv�tel 1500-ban volt, amikor Diogo Dias portug�l kapit�ny el�rte a szigetet, azut�n, hogy haj�ja k�l�nv�lt az Indi�ba tart� flott�t�l. A portug�lok kereskedtek a szigetlak�kkal, "Sāo Louren�o" (Szent L�rinc) n�ven ismert�k. 1665-ben Francois Caron, az �jonnan alakult Francia Keletindiai T�rsas�g f�igazgat�ja Madagaszk�rra vitorl�zott. A madagaszk�ri gyarmatalap�t�si k�s�rlet kudarcba fulladt, de a k�zeli Bourbon (ma Reunion) �s Ile-de-France (ma Mauritius) szigeten kik�t�t l�tes�tettek. A 17. sz�zad v�ge fel� a franci�k kereskedelmi �llom�sokat nyitottak a keleti parton.

1774-t�l 1824-ig Madagaszk�r kal�zok, k�zt�k amerikai kal�zok vad�szter�lete volt, akik madagaszk�ri rizst sz�ll�tottak D�l-Karolin�ba. Sok eur�pai tenger�sz szenvedett haj�t�r�st a sziget partjain�l, k�zt�k Robert Drury, akinek az �tle�r�sa a d�l-madagaszk�ri �let j� le�r�sa a 18. sz�zadb�l. Erre az id�re esik Benyovszky M�ric "kir�lys�ga".

Az 1790-es �vekt�l kezdve merina uralkod�k kiterjesztett�k hegem�ni�jukat a sziget legnagyobb r�sz�re, bele�rtve a partvid�ket is. 1817-ben a merina uralkod� �s Mauritius brit korm�nyz�ja meg�llapodott a rabszolgakereskedelem betilt�s�r�l, amelynek pedig fontos szerepe volt Madagaszk�r gazdas�gi �let�ben. K�rp�tl�sk�nt a sziget brit katonai �s p�nz�gyi seg�ts�get kapott. A brit befoly�s megmaradt a k�vetkez� �vtizedekben is. Akkoriban a merina udvar �tt�rt a kereszt�nys�gre, presbiteri�nus, kongregacionalista �s anglik�n vall�s terjedt el k�r�kben. A brit haditenger�szet az Indiai-�ce�non v�get vetett az arab rabszolgakereskedelemnek. A merina �llam megh�d�totta az addig f�ggetlen t�rzsi �llamokat, egyes�tette a szigetet.

Franciaorsz�g 1883-ban megt�madta Madagaszk�rt az els� francia-hova h�bor�ban, amely francia �llampolg�rok elkobzott vagyona miatt t�rt ki. (A hova a h�rom merina oszt�ly egyike volt. Ezek: andriana - arisztokr�cia, hova - k�zn�p, andevo - rabszolg�k. A hova sz�t a franci�k hib�san alkalmazt�k a merin�k �sszess�g�re.) A h�bor� v�g�n Antsiranana (Diego Suarez) v�rost �s �szaki parton Franciaorsz�ghoz csatolt�k �s 560 000 aranyfrank k�rp�tl�st kaptak Joseph-Fran�ois Lambert �r�k�sei. 1890-ben a britek hivatalosan tudom�sul vett�k a Madagaszk�r feletti francia v�dn�ks�get.

1895-ben francia hadoszlop sz�llt partra Mahajang�ban (Majunga) �s a f�v�rosba, Antananariv�ba menetelt. A v�ros v�d�i meglept�k �ket �s visszavert�k a t�mad�kat a keleti part k�zel�be. A m�sodik francia-hova h�bor� v�g�ig 20 francia katona halt meg harcban �s 6000 mal�ri�ban �s m�s betegs�gekben.

Az ellens�gesked�sek ut�n a francia parlament Madagaszk�r annekt�l�s�ra szavazott 1896-ban. A 103 �ves merina monarchia v�get �rt, a kir�lyi csal�dot Alg�ri�ba sz�m�zt�k. 1904 december�ben az orosz balti flotta Antsiranana (Diego Suarez) kik�t�j�ben v�telezett szenet �s ell�tm�nyt, miel�tt elindult volna v�gzetes �tj�ra Csuzima fel�. Indul�s el�tt az orosz tenger�szeknek a parton kellett hagyniuk az �ltaluk v�s�rolt �llatokat, majmokat, �ri�sk�gy�kat �s egy krokodilt.

A II. vil�gh�bor� idej�n madagaszk�ri katon�k harcoltak Franciaorsz�gban, Marokk�ban �s Sz�ri�ban. Franciaorsz�g megt�mad�sa el�tt a n�metek azt tervezt�k, hogy valamennyi eur�pai zsid�t Madagaszk�rra telep�tik er�vel. Ez a Madagaszk�r-terv. De a tervezett akci�ra sohasem ker�lt sor. Amikor Franciaorsz�g veres�get szenvedett N�metorsz�gt�l, Madagaszk�rt a Vichy-korm�ny igazgatta. Az a vesz�ly fenyegetett, hogy Jap�n tengeralattj�r�-t�maszpontot l�tes�t a helyi hat�s�gok j�v�hagy�s�val. Hogy ezt megakad�lyozz�k, brit csapatok hat h�nap leforg�sa alatt elfoglalt�k a sziget strat�giai jelent�s�g� pontjait (Ironclad hadm�velet), majd �tadt�k azokat a szabad francia hader�nek (Forces fran�aises libres, FFL).

1947-ben t�bb h�napig tart� nemzeti felkel�s t�rt ki a franci�k ellen. Elnyom�sa sor�n heves harcokban 90 000 ember vesztette �let�t. 1956-ban a franci�k reformokat vezettek be �s Madagaszk�r b�k�sen haladt a f�ggetlens�g fel�. 1958. okt�ber 14-�n ki�ltott�k ki a Malgas K�zt�rsas�got auton�m �llamk�nt a Francia K�z�ss�gen bel�l. Az ideiglenes korm�ny id�szaka az alkotm�ny 1959-es elfogad�s�val �s a teljes f�ggetlens�g 1960. j�nius 26-i kiki�lt�s�val �rt v�get.

A f�ggetlens�g ut�n �vtizedekig Afrika egyetlen jelent�sebb szoci�ldemokrata p�rtja korm�nyozta az orsz�got. A politikai harcok parlament�ris keretek k�z�tt zajlottak.