|
ltalnos lers
A Szahara a Fld legnagyobb sivataga. Az szak-Afrikban elterl sivatag terlete tbb mint kilencmilli ngyzetkilomter, kora mintegy 2,5 milli v. A „szahara” nv az arab „sivatag” szval egyezik meg, nmileg eltr kiejtssel.
A Szahara Algria, Csd, Egyiptom, Lbia, Mali, Mauritnia, Marokk, Niger, Nyugat-Szahara, Szudn s Tunzia hatalmas terleteit foglalja el.
A Szahara legnagyobb rsze a kzfelfogssal ellenttben hamada (k- s sziklasivatag) s nem erg (homoktenger). A Szahara a globlis felmelegeds s a helyi mezgazdasgi mdszerek miatt kiszrad szomszdos fves terleteket bekebelezve dli irnyban nvekszik, egyes becslsek szerint akr vi 48 kilomtert is haladva Afrika belseje fel (elsivatagosods).
A Szahara valamikor a mainl sokkal nedvesebb volt, terletn legalbb a legutols jgkorszak ta lnek emberek. A Szaharban vzhez kttt llatok, (pldul krokodilok) tbb mint harmincezer petroglifjt (kbe vsett kpt) talltk meg (ennek tbb mint felt a dlkelet-algriai Taszilin-dzserben). Dinoszauruszok - kztk az Afrovenator, a Jobaria s az Ouranosaurus - fosszliit is megtalltk a Szaharban.
A mai Szahara azonban vegetciban szegny, kivve a Nlus vlgyt, az ozisokat, illetve az szaki fennskokat, ahol mediterrn nvnyeket termesztenek, mint amilyen az olajfa. De a Szaharban ma is tbb mint 2,5 milli ember l, a legtbben Egyiptomban, Mauritniban, Marokkban s Algriban.
Legfontosabb etnikai csoportjai: az slakos berberek, mint a tuareg trzsek, olyan elarabosodott berber csoportok, mint a hasszanja nyelv mrok (vagy szahravik, „szaharaiak”), illetve klnbz fekete npek, mint a tubuk, nbiaiak, zagavk, kanurik, fulk, hauszk s szongajok. Fontos szaharai vrosok: Tamanraszet, Kargla, Bsar, Haszi Meszad, El Ued s Gardaja (Algria), Timbuktu (Mali), Agadez (Niger), Gat (Lbia) s Faja (Csd).
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
