|
Tipza romvrosa
 A vrost a Kr. e. 5. szzadban a fnciaiak alaptottk, majd rmai katonai kolnia lett s Kr. u. 39-ben, Claudius csszr idejben municpiumi rangot kapott. Ekkor plt a 2 kilomter hossz vrosfal. A vros a 2. szzad vgn rte el fnykort, ekkoriban (Stphane Gsell becslse szerint) 20 000 lakosa lehetett. A keresztnysg viszonylag korn megjelent Tipzban, amely a 3. szzadban mr pspki szkhely volt. Lakinak tbbsge azonban nem volt keresztny s a legenda szerint gy trtnhetett, hogy amikor a 4. szzadban egy keresztny kislny a tengerbe dobta kgyblvnyt, hallra kveztk. A Szent Salsa nven vrtanknt tisztelt kislny testt a kikt feletti dombon, egy kis kpolnban temettk el.
484-ben Hunerik vandl kirly egy arinus pspkt kldtt a vrosba, ezt kveten a lakossg nagy rsze Spanyolorszgba szktt. A vros eltnt a trtnelem sznpadrl, az arabok nem telepedtek meg itt. Az jkori Tipza vrost 1857-ben alaptottk.
A vrosban tallhat rmai kori romokat a UNESCO a vilgrksg rszeknt tartja szmon. Ezek a tenger fel nz hrom dombon fekszenek. A legtbb hz a kzps dombon llt, de nem maradtak fenn. Hrom templom romjai most is lthatak: a nagy bazilika s a Sndor-bazilika a nyugati dombon, illetve a Szent Salsa-bazilika a keleti dombon.
Fennmaradt mg kt temet, a frdk, a sznhz, egy amfitetrum s a Nymphaeum nev szkkt. Vilgosan kivehetek a vrosfalak maradvnyai s a keleti domb lbnl tallhat az kori kikt maradvnya. A bazilikkat temet veszi krl, ahol mozaikkal dsztett kkoporsk helyezkednek el.
A Szent Salsa-bazilika, amelyet Stphane Gsell trt fel, egyhajs, kttengelyes ptmny volt. Itt is fennmaradt egy mozaik. A nagy bazilika vszzadokon t ptanyagknt szolglt, de a httengelyes alaprajz mg most is felismerhet. A templom alatt sziklasrok tallhatak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
