A g�zai nagy szfinx a F�ld egyik legnagyobb, �s egyben az egyik legr�gebbi szobra. Oroszl�ntest� �s emberfej� l�nyt �br�zol, ezzel minden k�s�bbi ilyen alak (szfinx) protot�pusa. Hozz�vet�leg az i. e. 26. sz�zadban k�sz�lt, egyid�ben az egyiptomi �birodalom IV. dinaszti�j�nak g�zai piramisaival. 4500 �ve �ll a N�lus v�lgy�nek sz�l�n, �s mintegy jelk�pesen �rzi a piramisokat. T�rt�nete sor�n t�bbsz�r eltemette a homok, ki�st�k m�r az �jbirodalom kor�ban, majd a szaiszi id�szakban, az �jkorban pedig Nap�leon egyiptomi hadj�rata idej�n is csak a fej �llt ki a homokb�l. Ma teljes m�ret�ben l�that�, a tetej�t�l a szikla�gyig megtiszt�tott�k, ennek azonban az az �ra, hogy a sivatagi sz�l �jra er�sen koptatja. A nagy szfinx ma vesz�lyeztetett m�eml�k.

Az arabok Abu'l H�l n�ven ismerik, ami azt jelenti: A rettenet atyja. Ezt a nevet arab n�petimol�gia hozta l�tre a kopt hol vagy horun sz�b�l, ami viszont az �kori H�r-em-akhet (g�r�g Harmakhisz – H�rusz a Horizonton, vagy a Vil�goss�g orsz�g�ban) romlott alakja. Ilyen m�don a Napistennel azonos�tott uralkod�i k�pm�sr�l volt sz�.

A szfinx teljes hossza 72,55 m�ter, ebb�l az orra hegy�t�l a test v�g�ig 57,3 m�ter jut, a t�bbi az el�reny�jtott mells� l�b. 20,22 m�ter magas, test�t k�t k�fejt�s k�z�tt fennmarad� sz�lk�zetb�l alak�tott�k, amelyhez kieg�sz�t� tartoz�kokat �p�tettek, ilyenek a mells� �s h�ts� l�bainak egyes r�szei. A gigantikus m�ret� arc 4,1 m�ter sz�les, 5 m�ter magas, a f�l 1,37, az orr 1,71 m�teres.

Egy k�zkelet� mai alternat�v elm�let azt �ll�tja, hogy a Nagy Szfinxet legkevesebb 13 000 �vvel ezel�tt �p�tett�k. Erre egyetlen val�di, tudom�nyos �rvet tudnak felhozni, m�gpedig azt, hogy a Szfinx test�n v�z okozta er�zi�s nyomok (a lefoly�s apr� csatorn�i) tal�lhat�k. Egyiptom �ghajlata i. e. 8000-t�l kezdve sz�raz, sivatagos, �gy a 4500 �ves szobron nem alakulhattak volna ki ilyen er�zi�s nyomok.

Az elm�letet els�sorban kronol�giai megfontol�sok c�folj�k: a Szfinx egyszerre �p�lt a g�zai piramisokkal, valamint Hafr� v�lgytemplom�val �s a Szfinx-szent�llyel. Ezt a geol�gia adatai is meger�s�tik. K�vetkez�sk�pp vagy fel kell tenn�nk, hogy a g�zai piramismez� �s a templomok is legal�bb 10 000 �vesek, vagy helytelen az elm�let. A piramismez� d�tum�nak m�dos�t�sa azonban az egyiptol�gia �ll�spontja szerint nem lehets�ges, mert minden eddigi tudom�nyos eredm�ny azok 4500 �ves (± n�h�ny sz�z �v) kor�t er�s�ti meg. S�t vannak olyan tud�sok, akik a piramisok kor�t m�g enn�l is k�zelebb k�v�nj�k hozni a m�hoz (David Rohl, Heribert Illig) k�l�nb�z� �rvekkel.

A 12 000 �ves Szfinx elm�let�nek c�folata pedig a ma m�r ismert k�sz�t�si m�dban rejlik: a k�t k�fejt�s k�z�tt kihagyott szikla val�sz�n�leg term�szetes t�r�svonalak ment�n alakult ki, �s a term�szetes m�don kiform�l�d� t�mb ihlette az alkot�kat a szobor l�trehoz�s�ra. A t�mb teteje, valamint az oldal�t ma alkot� egykori hasad�kok 12 000 �vvel ezel�tt is a felsz�nen voltak, illetve ki voltak t�ve az es�v�z lefoly�s�nak, annak er�zi�s hat�sainak. Ilyenform�n a v�zer�zi� nyomai csak azt bizony�tj�k, hogy a Szfinx melyik mai r�szei voltak szabadon a szobor elk�sz�t�se el�tt is.