Th�ba (Θῆβαι, Thēbai; �kori egyiptomi nev�n Uaszet) egyiptomi v�ros, a K�z�pbirodalom �s az �jbirodalom nagy r�sze alatt az orsz�g f�v�rosa; vil�g�r�ks�gi helysz�n.

Th�ba a F�ldk�zi-tengert�l kb. 800 km-re d�lre fekszik, a N�lus nyugati partj�n. �egyiptomi neve, az Uaszet jogart jelent. Az �jbirodalom kor�ban teljes neve Uaszet net Amon, henut en demi neb (Th�ba, Amon v�rosa, minden v�rosok �rn�je). A v�ros g�r�g neve, a Th�ba val�sz�n�leg Karnak nev�b�l (ta ipet-szut) vagy a 'd�li v�rost' jelent� niut reszut kifejez�sb�l ered, �s nincs k�ze a Th�bai nev� g�r�g poliszhoz. �mon kultuszk�zpontjak�nt Th�b�t az �jbirodalom idej�n �mon v�rosak�nt, niut-Amonk�nt is emlegett�k; ez a bibliai N�hum k�nyv�be is beker�lt, נא אמון nōˀ ˀām�nk�nt (N�hum 3:8); val�sz�n�leg ugyanerre a v�rosra utalnak Ez�kiel k�nyv�ben נא (No) n�ven (Ez�kiel 30:14). A g�r�g�k a 'Zeusz v�rosa' jelent�s� Dioszpoliszra ford�tott�k le a nevet, mert Zeuszt azonos�tott�k �monnal (interpretatio graeca), �s hozz�tett�k a μεγάλη, megale, azaz 'nagy' jelz�t, hogy megk�l�nb�ztess�k az azonos nev� v�rosokt�l. A r�maiak Diospolis Magnak�nt eml�tett�k.

Uaszet az azonos nev� nomosz (Fels�-Egyiptom 4. nomosza) f�v�rosa volt. A k�z�pbirodalmi XI. dinasztia idej�n lett Egyiptom f�v�rosa, �s ezt a st�tus�t az �jbirodalmi XVIII. dinasztia uralm�nak nagy r�sze alatt is meg�rizte, b�r a k�zigazgat�si k�zpont szerep�t tov�bbra is a kor�bbi f�v�ros, Memphisz t�lt�tte be. A XIX. dinasztia idej�n a f�v�rost a N�lus-delt�ba k�lt�ztett�k.

Az �jbirodalom idej�n �mon, Th�ba f�istene Egyiptom legf�bb isten�v� v�lt, az �n. th�bai h�roms�g – �mon, Mut �s Honszu – tisztelet�re sz�mos templom �p�lt, k�zt�k a karnaki templom (ahol mellett�k Th�ba kor�bbi f�istene, Montu hadisten �s t�bb m�s isten tisztelet�re is �p�lt templom). Th�ba ragyog�s�t Hom�rosz is dics�rte, az Ili�sz 9. �nek�ben (i. e. 7. sz�zad) „sz�zkapuj� Th�b�nak” nevezte (a v�rost egy�bk�nt nem vette k�r�l fal, Hom�rosz a templomkapukra utalhatott).

Az �kori v�ros templomai �s s�rjai Th�ba �s a th�bai nekropolisz �sszefoglal� n�ven tal�lhat�ak az UNESCO Vil�g�r�ks�g-list�j�n. Ma Egyiptom Quena tartom�ny�ban, Luxorban tal�lhat�; 1979 �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze.