Afrik�ban a Szahar�t �s a kontinens d�li r�sz�t kiv�ve mindenhol el�fordul. Madagaszk�ron is megtal�lhat�. Melegviz� foly�partokon, vagy tavakn�l �l, a v�z kisz�rad�sa eset�n elv�ndorol.

Hatalmas elterjed�si ter�let�b�l ad�d�an h�t alfaj�t k�l�n�tik el, ezek a k�vetkez�k:

Crocodylus niloticus niloticus – eti�p n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus pauciscutatus – kenyai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus africanus – kelet-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus suchus – k�z�p-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus chemses – nyugat-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus corviesi – d�l-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus madagascariensis – madagaszk�ri n�lusi krokodil

�tlagos hossza 4-6 m�ter, de 7 m�teres p�ld�ny is el�fordul. Testt�mege a 700 kilogrammot is el�rheti. Alapsz�ne s�t�t olajz�ld, a fiatalok valamivel vil�gosabbak, s�t�tebb mint�zattal.

Nem nevezhet�ek t�rsas �llatoknak, annak ellen�re, hogy n�ha csoportosan vad�sznak. B�r �l�hely�k�n viszonylag kis ter�leten t�bb egyed is �l, �m egym�ssal szemben nagyon territori�lisak, �s egy adott foly�szakaszon, vagy tavi partszakaszon szigor� rangsor alakul ki k�z�tt�k. A feln�tt egyedeknek gyakorlatilag nincs term�szetes ellens�g�k, �m a toj�sokra �s a fiatalokra a var�nuszokt�l a mong�zokon �t a hi�n�kig sok �llat jelent vesz�lyt.

A fiatalok eleinte v�zi gerinctelenekkel t�pl�lkoznak, de hamarosan �tt�rnek a kisebb gerincesek (halak, k�t�lt�ek, h�ll�k) fogyaszt�s�ra.

A kifejlett �llatok nagytest� eml�s�ket is zs�km�nyul ejtenek: antilopokat, zebr�kat, fiatal v�zilovakat, de ak�r nagymacsk�kat is s�t, n�ha embert is zs�km�nyolhatnak. T�pl�l�kuk nagy r�sz�t azonban m�g ekkor is halak �s egy�b kisebb gerincesek k�pezik. Gyakran el�fordul, hogy csapatosan vad�sznak. �gy p�ld�ul el�fordul, hogy t�bb egyed egy�tt tereli �ssze a halakat, majd a k�zt�k megl�v� rangsor alapj�n fogyasztanak az �sszeterelt halrajb�l.

Er�s �llkapcs�val megragadja, majd a v�z al� h�zza �ldozat�t �s az ott megfullad. Mivel r�gni nem tud, a nagyobb �llatokat t�bben �sszefogva t�pik sz�t, jellegzetes forg�s k�zben. A krokodiloknak sz�ls�s�ges h�m�rs�kletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundik�l, a forr� nap el�l az �rny�kba menek�l vagy a v�zbe mer�l.

A krokodilok ivar�retts�ge nem a kor, hanem a testm�ret f�ggv�nye. A n�st�nyek kb. 2,6, m�g a h�mek kb. 3,1 m�teresen lesznek ivar�rettek, �ltal�ban 6-7 �ves korukra. A p�rz�si id� t�bbnyire novembert�l decemberig tart. A p�rz�s ut�n k�t h�nappal a n�st�nyek a v�zt�l n�h�ny m�terre, a parti homokba �ss�k mintegy 50 cm m�ly f�szk�ket. A 25-50 feh�r, kem�ny h�j� toj�st az anya�llat 90 napig �rzi. A toj�sb�l kikel� krokodil nem�t a k�lt�si h�m�rs�klet hat�rozza meg. 30 �C alatti h�m�rs�kleten kiz�r�lag n�st�nyek, 33,9 �C felett pedig csak h�mek j�nnek vil�gra. A kikelt kis krokodilok 30 centim�teresek, az anya f�lelmetes fogaival �sszeszedi a kicsiket �s a foly�hoz sz�ll�tja �ket. Az anya ak�r k�t �vig is v�delmezi ut�dait. Csak n�h�ny p�ld�ny �li meg a feln�tt kort.