A csimp�nzok mindenev�k. B�r t�pl�l�kukat els�sorban n�v�nyi r�szek, gy�m�lcs�k, levelek, r�gyek alkotj�k, nem elhanyagolhat� mennyis�gben �llati eredet� t�pl�l�kot (rovarokat, f�rgeket �s kisebb eml�s�ket) is fogyasztanak.

A kisebb termet� emberszab�s�ak k�z� tartoznak: a h�mek 170 centim�teresek, a n�st�nyek 130 centim�teresek, a h�mek 50–60, a n�st�nyek 40–50 kil�sak. T�bb feln�tt n�st�nyb�l �s h�mb�l, valamint fiatalokb�l �ll� csapatokban �lnek. A csoport l�tsz�ma v�ltoz�, hatt�l ak�r hatvanig terjedhet. A csimp�nzcsapat naponta t�bbsz�r is apr� r�szekre bomlik, �s kisebb csoportok esznek, alszanak, j�tszanak, kutatnak t�pl�l�k ut�n. A csoportok �sszet�tele v�ltoz�, de az any�k mindig egy�tt maradnak k�lykeikkel, �s a bar�ti viszonyban �ll� h�mek (az egyes h�mek t�bbnyire n�h�ny f�s bar�ti t�rsas�gok tagjai) is t�bbnyire egy�tt v�ndorolnak. Nap k�zben t�bbsz�r �jra �ssze�llnak.

A csimp�nzok nem osztj�k meg egym�ssal a t�pl�l�kukat (csak az any�k k�lykeikkel). M�g a gyakori vad�szat eredm�ny�t sem osztj�k el a r�sztvev�k. Az, aki a hajsza v�g�n a zs�km�nyt (varacskos diszn� malac�t, k�ly�k p�vi�nt vagy m�s majomf�l�t) elkapta, igyekszik ugyan gyorsan egy nehezen hozz�f�rhet� f�ra m�szni vele, de elt�ri, hogy a hajsza r�sztvev�i egy-egy darabot, sz�rnyat-combot lecs�pjenek bel�le. Ez nem v�lt ki bel�l�k agresszi�t. Ezt az etol�gusok m�s �llatfajokkal �sszehasonl�tva nagyon b�k�s, szoci�lis viselked�snek tekintik.

A magas agresszi�s szint miatt egy�ttm�k�d�s�k fejletlen, legfeljebb a vad�szatra terjed ki: ehhez a h�mek mindig csoportokba �llnak �ssze. A h�mek k�nnyen kapnak d�hrohamot apr� s�relmek�rt, �s aki el�l van a rangsorban, alaposan eln�sp�ngolhatja a h�tr�bb l�v�ket. A gy�ztes h�m a vereked�s v�g�n k�rbej�r, �s igyekszik megnyugtatni, megb�k�teni a n�st�nyeket, k�lyk�ket, fiatal h�meket. Ilyesmi az emberen, a csimp�nzon �s a bonob�n k�v�l egyetlen majomf�l�n�l sem fordul el�: �pp ez�rt ezt a h�rom fajt b�keszeret� fajoknak nevezik. Az �jszak�t a nagy csapatban t�ltik el, de minden �llat egy�nileg �p�t mag�nak f�szket a k�zeli f�k �gai k�z�tt (csak a k�lyk�k alszanak anyjukkal).

A csimp�nzcsapatban egy�rtelm�en a h�mek domin�lnak, egy alfa h�mmel az �len. Minden feln�tt h�m domin�lja b�rmely feln�tt n�st�nyt, de a n�st�nyek k�z�tt is van egy dominancia-sorrend.

A csimp�nzcsapat ismeri �s v�di ter�let�nek hat�rait. A h�mek h�rman-n�gyen-�ten el�g gyakran �rj�ratoznak a ter�let�k hat�rain. Az �rj�ratok gyakran keverednek konfliktusba a szomsz�dos csapatok h�mjeivel. Gyakran �sszeverekednek, �s ha egy nagyobb csapat mag�nyos h�mmel tal�lkozik, azt azonnal megt�madj�k, gyakran meg is �lik. Ezeket a t�mad�sokat nem a csimp�nzagresszi� saj�t csapaton bel�li viselked�sform�i k�s�rik: a szomsz�d h�meket pr�d�nak tekintik. Ha viszont n�st�nnyel tal�lkoznak, azt k�r�lveszik, �s n�mi er�szakkal a saj�t ter�let�kre terelik, majd hetekig vigy�znak arra, nehogy visszamenjen, vagy saj�t n�st�nyeik el ne �ld�zz�k. Az ivar�r�s idej�n a n�st�nycsimp�nzok id�nk�nt magukt�l is �tballagnak a szomsz�dokhoz. A h�mek eg�sz �let�kben ugyanabban a csapatban �lnek: ha elhagyn�k ter�let�ket, a szomsz�dok azonnal meg�ln�k �ket.

A k�z�ns�ges csimp�nz 40-50 �vig �l.