A zsir�f (Giraffa camelopardalis) Afrik�ban �l� p�rosujj� pat�s eml�s�llat, a legmagasabb �s leghosszabb nyak� sz�razf�ldi �l�l�ny. A szavann�k lak�ja az �kort�l kezdve kedvelt attrakci� volt – R�m�ban el�sz�r Julius Caesar mutatott be zsir�fokat az amfite�trumi j�t�kokon – �s ma is n�pszer� szafarikon �s �llatkertekben. Neve arab eredet�, olasz k�zvet�t�ssel jutott el a magyarba a k�s� k�z�pkorban. A tudom�nyos nev�ben szerepl� camelopardalis a faj addig haszn�lt nev�re, a g�r�g kam�lopardaliszra („tevep�rduc”) utal. A zsir�f B�zantioszt, aki az els� �kori h�rad�st adta a k�l�n�s �llatr�l, a magass�ga miatt a tev�re eml�keztette, a b�re mint�zata pedig a p�rduc�ra hasonl�tott. A magyar nyelv�j�t� mozgalom l�z�ban t�zezer �j sz�t alkottak, a zsir�f neve is sorra ker�lt �s a „foltos nyakorj�n” nevet kapta a nyelv�j�t�kt�l, de ez a nyakatekert elnevez�s r�videsen kikopott a haszn�lt nyelvb�l �s a zsir�fnak megmaradt a ma is haszn�lt elnevez�se.

A hajdan sz�les k�rben elterjedt zsir�f �l�helye ma elszigetelt foltokb�l �ll, amelyeken a tud�sok eddig 9 alfaj�t �rt�k le.

•Angolai zsir�f (Giraffa camelopardalis angolensis) – D�lnyugat-Afrika (Botswana, Nam�bia)
•Szud�ni zsir�f (Giraffa camelopardalis antiquorum) – K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, Cs�d
•N�biai zsir�f (Giraffa camelopardalis camelopardalis) – Szud�n, Eti�pia
•Cs�dzsir�f (Giraffa camelopardalis peralta) – Kamerun, Togo, Niger, Mali
•Fokf�ldi zsir�f (Giraffa camelopardalis giraffa) – D�l-afrikai K�zt�rsas�g (visszatelep�tett), Mozambik (?), Zimbabwe
•Rec�s zsir�f (Giraffa camelopardalis reticulata) – Szom�lia, Eti�pia, Kenya
•Rotschild-zsir�f (Giraffa camelopardalis rotschildi) – Kenya, Uganda, Szud�n
•Masz�j zsir�f (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) – a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �s Szud�n hat�rvid�ke
•Thornicroft-zsir�f (Giraffa camelopardalis thornicrofti) – Zambia

A faj nappali �letm�dot folytat, de csak a h�v�sebb reggeli �s esti �r�kban akt�v, ilyenkor t�pl�lkozik �s iszik. �jszaka t�bbnyire �llva, de olykor fekve, fej�t mindig az egyik h�ts� l�b�n nyugtatva alszik, amikor nyaka sz�p �vet alkot. A nappal meleg �r�it k�r�dz�ssel t�lti. K�r�dz�sre b�rmikor sor ker�lhet, pihen�s vagy menet k�zben is, hogy el�seg�tse a maxim�lis t�panyag-felhaszn�l�st. Sz�mos n�v�ny szerepel �trendj�kben, �gy ak�ci�k �s mim�z�k. Az ak�cia t�sk�it fogaival t�ri sz�t, �gy nem okoznak k�rt sz�j�reg�ben. A zsir�fok a n�v�nyek leveleivel, vir�gaival �s term�seivel t�pl�lkoznak, amit �sv�nyi anyagok�rt olykor n�mi f�lddel eg�sz�tenek ki. Gyomruk n�gy r�szb�l �ll� k�r�dz�gyomor.

Egy kifejlett, ereje telj�ben lev� bika naponta ak�r 66 kilogramm z�ldtakarm�nyt is elfogyaszthat. A bik�k t�bbnyire kiny�jt�zva, a lehet� legmagasabbr�l szerzik t�pl�l�kukat, m�g a v�logat�sabb tehenek test- �s t�rdszinten legelnek. Iv�sra ritk�n ker�l sor, ilyenkor a zsir�f meglehet�sen v�dtelen, mivel k�nytelen sz�tterpeszteni l�bait, hogy el�rje a v�zt�kr�t, �gy nem tud gyorsan menek�lni v�sz eset�n.