|
Bejza
 A bejza nagyon hasonlt a nyrsas antilophoz, br annl nmileg kisebb. A borjak barns-srgs sznek, a kifejlett pldnyok hta, nyaka s oldala szrksbarna, a hasukon lev fehr szrzetet az oldaluk aljn vgigfut vzszintes, fekete sv hatrolja. A mells lbakon a trdzlet felett fekete folt lthat. A fej vilgosabb szn, de fekete rszek vannak rajta: az orrn egy nagy, harang alak folt, a homlokn egy kisebb stt terlet, ktoldalt egy-egy, a szarvtvektl a szemein keresztl fut, ll aljig r sv, vgl pedig a nyaka aljn vgigvonul, a flek tvig r stt vonal. A hton a gerinc mentn is vgigvonul egy vkony vonal egszen a fekete, bozontos farokig.
A nemek alapveten hasonlak, br a hmek nagyobbak s erteljesebb felptsek. Testhosszuk 160–190 centimter, marmagassguk pedig 110–120 centimter krl mozog. A farok 70–80 centimteres hosszt rhet el. A bejzk tmege 150–200 kilogramm krl mozog. A flek hosszak s vkonyak, az egyik alfajnl (Oryx beisa callotis) fekete szrpamacs van a vgkn. A szarvak vkonyak, egyenesek s az als rszk bordzott. Hosszuk 75–120 centimteres is lehet – a tehenek ltalban vkonyabb, de hosszabb.
A bejza jellegzetes arcmintzataA bejza a tbbi Oryxhoz hasonlan alapveten trsas lny, amely a pusztk, flsivatagok, szavannk fflit fogyasztja, s vndorol a jobb legelk fel. A csordk 6–40 tagot szmllnak. A kisebbek egynemek (fiatal bikk vagy tehenek s borjaik csordi), a nagyobbak hierarchikusan felpl kevert nemek egy dominns bika irnytsa alatt. Egyes idsebb hmek territriumot tartanak fenn, amit vnak minden betolakod biktl, s igyekeznek oda csbtani a tehncsordkat.
A bejzk fknt a nap elejn s vgn, a hvsebb rkban aktvak, de kivlan alkalmazkodtak a magas hmrsklethez s a viszonylag kis mennyisgben rendelkezsre ll vzhez. Testk akr 46,5 C-osra is felhevlhet, hogy gy cskkentsk a prologtatsukat.
Impozns szarvait a bejza csak a fajtrsak ellen hasznlja, a ragadozk (oroszln, leoprd, foltos hina, afrikai vadkutya) ell inkbb elmenekl.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
