Test�nek m�rete majdnem meghaladja a k�t m�ter hossz�s�got, �s s�lya 30 – 90 kg k�z�tt van. A leop�rd nemileg dimorf faj, a n�st�nyek �ltal�ban a h�mek m�ret�nek k�tharmad�t teszik ki. 

A legt�bb leop�rd vil�gos s�rg�sbarna vagy �zbarna, fekete pettyekkel, �m bund�juk sz�ne nagyban elt�r� lehet. A pettyek a fej fel� haladva kisebbek, �s nagyobbak a halov�ny hast�j�kon. 

Eredetileg �gy gondolt�k, hogy a leop�rd egy hibrid faj, mely az oroszl�n �s a p�rduc keresztez�d�s�b�l j�tt l�tre, �s a leop�rd �ltal�nos elnevez�se is ebb�l a hiedelemb�l fakad; leo, latin sz�, melynek jelent�se oroszl�n, �s a pard egy r�gies sz�, melynek jelent�se p�rduc. 

T�ny, hogy a „p�rduc” a macskaf�l�k csal�dj�nak sz�mos faj�t mag�ba foglalja. �szak-Amerik�ban a p�rduc sz� a pum�ra vonatkozik �s D�l-Amerik�ban a jagu�rra. �m vil�gszinten a p�rduc a leop�rd egy m�sik elnevez�se. A korai term�szettud�sok a leop�rdokat �s a p�rducokat nem sz�n�k, hanem farkuk hossza alapj�n k�l�nb�ztett�k meg – a p�rducoknak hosszabb a farkuk, mint a leop�rdoknak.

M�rete ellen�re, ezt a f�k�nt �jjeli �s f�n �l� ragadoz�t neh�z megtal�lni a vadonban. A leop�rdok megfigyel�s�hez a legjobb hely Afrik�ban, a Sabi Sand mag�nrezerv�tumban tal�lhat�, D�l-Afrik�ban, ahol a leop�rdok hozz�szoktak a szafari j�rm�vekhez, �s ahol minden nap nagyon k�zelr�l l�that�k. �zsi�ban, tal�n a legjobb megfigyel�hely a Yala Nemzeti Park Sr� Lank�n, ahol a vil�gon a legnagyobb sz�mban fordulnak el� vad leop�rdok, �m m�g itt sem garant�lt, hogy l�thatjuk az �llatokat, hiszen a parknak t�bb mint a fele z�rva van a nyilv�noss�g el�l, az �llatok nyugalma �rdek�ben. A nemr�giben �jra megnyitott Wilpattu Nemzeti Park (szint�n Sr� Lank�n), egy m�sik j� c�lhely a leop�rd megfigyel�s�hez.

�ldozatainak mozg�s�t a magasb�l figyeli, majd lem�szik a f�ldre , �szrev�tlen�l odalopakodik a pr�d�hoz, majd egy hirtelen, er�teljes ugr�ssal let�madja, �s �tharapja a tork�t, hogy ne l�legezhessen. Ez a szok�s gyakori a nagymacsk�kn�l. F�k�ppen k�zepes termet� �llatokra - gazell�kra, impal�kra - vad�szik. A f�k k�z�tt magukra maradt babuinokat is megt�madja, �s l�tv�nyos �gyess�ggel �ld�zi az �gakon. Amikor emberlakta ter�leteken porty�zik, sokszor kuty�kat �l meg, �s - f�k�nt �reg kor�ban, amikor m�r nem k�pes a gyorsabb zs�km�nyra lecsapni - el�fordulhat, hogy embert is �l. A leop�rd sokf�le �llatot elejt. Ha alkalma ny�lik r�, kisebb eml�s�ket - r�k�t, sak�lt, majmot, varacskos diszn�t is zs�km�nyol, s�t nem menek�lhet el�le a t�li id�szakot Afrik�ban t�lt� eur�pai g�lya sem.