Az oroszl�n (Panthera leo) a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�ba tartoz� eml�s. A tigris ut�n ez a legnagyobb termet� �s legelterjedtebb "nagymacska".

Gyakran k�l�n fajnak tekintik a kihalt eur�pai barlangi oroszl�nt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utols� j�gkorszakban egy�tt �lt az emberrel, valamint a szint�n kihalt amerikai oroszl�nt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely k�zeli rokons�gban �llt az eur�pai barlangi oroszl�nnal. (Nem �sszekeverend� a „hegyi oroszl�nnak” is nevezett amerikai pum�val.)

Az oroszl�n visszat�r� jelk�p volt a kir�lyi �s lovagi c�merpajzsokon, f�k�nt Nagy-Britanni�ban, ahol a brit emberek szimb�luma lett. Az oroszl�nok a k�nai m�v�szetben is s�r�n megjelennek, annak ellen�re, hogy soha nem �ltek K�n�ban. Nincs m�g egy olyan �llat, melynek t�bb figyelmet szenteltek volna a m�v�szetben �s az irodalomban. Az oroszl�n m�r a k�kori barlangrajzokon is l�that�, �s 130-szor fordul el� a Bibli�ban.

Az oroszl�nok Fekete-Afrika legnagyobb r�sz�n megtal�lhat�k. F�leg a f�s ter�leteken fordulnak el�, de megtal�lhat�k a f�lsivatagos �s boz�tos helyeken is. Kor�bban az eur�paiak m�rt�ktelen vad�szata miatt Afrika oroszl�n�llom�nya megcsappant, �s egyes alfajok, mint a fokf�ldi oroszl�n, ki is haltak. Ma a legt�bb oroszl�n K�z�p-Afrika �s D�l-Afrika orsz�gaiban �l (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g). Enn�l kisebb a kelet-afrikai �s a kev�ss� ismert nyugat-afrikai oroszl�npopul�ci�. A nyugat-afrikai oroszl�n (Panthera leo senegalensis alfaj) p�ld�nysz�ma 30 000-100 000 k�z� tehet�.Az oroszl�nok Fekete-Afrika legnagyobb r�sz�n megtal�lhat�k. F�leg a f�s ter�leteken fordulnak el�, de megtal�lhat�k a f�lsivatagos �s boz�tos helyeken is. Kor�bban az eur�paiak m�rt�ktelen vad�szata miatt Afrika oroszl�n�llom�nya megcsappant, �s egyes alfajok, mint a fokf�ldi oroszl�n, ki is haltak. Ma a legt�bb oroszl�n K�z�p-Afrika �s D�l-Afrika orsz�gaiban �l (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g). Enn�l kisebb a kelet-afrikai �s a kev�ss� ismert nyugat-afrikai oroszl�npopul�ci�. A nyugat-afrikai oroszl�n (Panthera leo senegalensis alfaj) p�ld�nysz�ma 30 000-100 000 k�z� tehet�. 

A kifejlett h�moroszl�n k�nnyen felismerhet� a s�r�ny�r�l, a marmagass�ga kb. 120 cm, a s�lya pedig ak�r a 250 kg-ot is el�rheti. A n�st�nyek j�val kisebbek, a feln�tt egyedek marmagass�ga kb. 100 cm, a s�lyuk 150 kg k�r�li. A vadon �l� oroszl�nok k�r�lbel�l 10-14 �vig �lnek, m�g fogs�gban el�rhetik a 20 �ves kort is.

Az oroszl�nok h�sev� ragadoz�k, melyek k�l�n�ll� csal�dokban, azaz falk�ban �lnek. A csal�d nagyobb r�szben n�st�nyekb�l, k�lykeikb�l, �s egy vagy t�bb egym�ssal rokoni kapcsolatban �ll� h�mb�l �ll, melyek a feln�tt n�st�nyekkel p�rosodnak. Rendszerint az egy falk�ba tartoz� �sszes n�st�ny rokons�gban �ll egym�ssal (nagyany�k, nagyn�nik, any�k, n�v�rek). A h�mek �s a n�st�nyek is v�dik a falk�t a betolakod�kt�l. A h�mek �ltal�ban nem t�rik meg a k�v�l�ll� h�meket, ahogy a n�st�nyek sem a k�v�l�ll� n�st�nyeket. A h�meket kiz�rja a falka, vagy saj�t maguk hagyj�k el azt, amikor el�rik az ivar�rett kort. Amikor �j h�m veszi �t a falka vezet�s�t, gyakran meg�l az el�z� alomb�l minden k�lyk�t, �s azok anyjai ezut�n mintegy k�t h�ttel �jra ivarzanak.