Az Etosha Afrika egyik legr�gibb nemzeti parkja. Ter�lete 22 270 km². Az etosha sz� ovamb� nyelven „Nagy feh�r s�ks�got” jelent, �s ezt a nevet a k�zep�n tal�lhat� t�mederr�l kapta.
Az Etosha-mocs�r Nam�bia �szaki r�sz�n tal�lhat�, Ovambo-f�ld k�zep�n, a d�li sz�less�g 19. �s a keleti hossz�s�g 16. foka k�rny�k�n. D�lr�l �s keletr�l az Ovambo-fenns�k hat�rolja, �szakon a Hu�la-fenns�k, nyugaton pedig a Kaoko-hegys�g (Kaoko Veld) v�lasztja el a Nam�biai-sivatagt�l.

Az Etosha-medenc�t a permokarbon eljegesed�s idej�n egy gleccser koptatta ki. A medence �s a tengerparti s�v k�zvetlen kapcsolat�t a Kaoko-hegys�g felgy�r�d�se sz�ntette meg. Ezut�n a medence a csapad�kviszonyoknak megfelel�en t�bbsz�r is egyenl�tlen id�k�z�nk�nt hol �sszef�gg� t�vid�kk� alakult, hol kisz�radt. A s�ks�g a Kalah�ri-medence r�sze. A park k�z�ps� r�sz�t egy mintegy ter�let�, s�s lap�ly foglalja el, amiben csak az az es�s �vszak v�g�n gy�lik �ssze n�mi v�z. A t�meder t�bb mint 10 milli� �ve alakult ki; a t�k�rsima, 150 km hossz� meder holdb�li t�jra eml�keztet. A t� k�r�li ter�letek n�v�nyf�ldrajzilag nagyon v�ltozatosak; a lombos erd�kt�l a szavann�n �t a f�lsivatagig sokf�le �l�hely megtal�lhat�. A t�vid�k fel�lete egykor mintegy 70 000 n�gyzetkilom�ter volt; most mintegy 4590 n�gyzetkilom�ter.

Az Etosha-mocs�rban h�rom �vszak k�l�nb�ztethet� meg:

• hideg �s sz�raz m�just�l augusztusig
• forr� �s sz�raz: szeptembert�l az es�z�s kezdet�ig
• meleg �s nedves: az es�z�sek kezdet�t�l �prilisig

Az es�z�s ak�r m�r kora szeptemberben elkezd�dhet, de gyakran csak decemberben vagy m�g k�s�bb. A legcsapad�kosabb h�nap a febru�r.

Mivel a mocs�r lefoly�stalan ter�let, a bep�rl�d� v�zb�l kicsap�dnak a s�k; a felsz�n er�sen szikes; a mocs�rban �s peremvid�k�n kontinent�lis szikn�v�nyzet alakult ki. Az es�s �vszakban az �szakr�l �s keletr�l befut� patakok felt�ltik a tavat, amiben ilyenkor 15–300 cm-es v�zr�teg gy�lik �ssze. A sz�raz �vszakokban a t� gyorsan kisz�rad, �s az uralkod� keleti szelek val�s�ggal kiseprik a fenek�t. Augusztusra a porfelh�k olyan s�r�v� v�lnak, hogy a l�t�t�vols�g p�r sz�z m�terre cs�kken. Az Etosha-medenc�b�l kif�jt porfelh�k eg�szen az Atlanti-�ce�nig eljutnak. A felh�kben kavarg� porszemcs�k el�seg�tik az es�s �vszak kezdet�n gyakori viharok kialakul�s�t.

A sz�raz �vszakokban a madarak �s eml�s�k csak az itat�helyeken juthatnak v�zhez. A parkban az itat�k �t t�pus�t k�l�nb�ztetik meg:

• A term�szetes itat�k olyan, sek�ly m�lyed�sek, amelyekben meggy�lik a v�z; j�niusra �ltal�ban kisz�radnak. Az eg�sz parkban sok ilyen, nagyon r�vid �let�, csapad�kf�gg� itat� van.
• A forr�sok a domboldalakban, a szikl�k �regeib�l �s reped�seib�l sziv�rognak. Ezek m�k�d�se is nagyban csapad�kf�gg�, �s ha kev�s volt az es�, a legt�bbj�k kisz�rad.
• A m�lyv�zi forr�sok (water-table spring) a m�lyebb horpad�sokban fakadnak, �s a talajv�z t�pl�lja �ket. Mivel a talajv�z szintje a csapad�kviszonyokt�l f�gg�en v�ltoz�, v�ltozik ezeknek a forr�soknak a szintje �s v�zhozama is. N�melyik�k — mint p�ld�ul az Ombika-forr�s — g�dr�t az �llatok �s emberek kim�ly�tett�k.
• Art�zi forr�sok: a k�rnyez� hegyvid�keken besziv�rg� v�z egyes helyeken a felsz�nre t�r. Ezek �lland� hozam� forr�sok. A legjobb p�ld�k erre a t�pusra Koinagas �s Klein Namutoni art�zi k�tjai.
• A mesters�ges itat�kat a park fel�gyel�s�ge k�sz�tette: f�r�sokkal hozt�k felsz�nre az art�zi vizet. A kev�ss� kihaszn�lt ter�leteken l�tes�tett mesters�ges itat�kkal a vad�llom�ny jobb megoszl�s�t seg�tett�k el�. A szivatty�kat eleinte sz�lker�kkel hajtott�k meg, id�vel ezek hely�t d�zel-motorok, majd napelemes szivatty�k vett�k �t. Napenergi�val m�k�dtetett szivatty�kkal t�bb, megcsappant hozam� term�szetes forr�sra is r�seg�tenek.