A Como� Nemzeti Park (franci�ul Parc national de la Como�) Elef�ntcsontpart �szakkeleti r�sz�n (Zanzan r�gi�) tal�lhat�, 11 500 km² ter�let�vel Nyugat-Afrika legnagyobb nemzeti parkja. Nev�t a Como�-foly�r�l kapta, amely �tszeli a parkot. �szak-d�li ir�nyban 120 kilom�ter hosszan ter�l el, amelynek k�sz�nhet�en sz�les spektrum� veget�ci� jellemzi.

1983-ban vett�k fel az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra, majd 2003-ban a vesz�lyeztetett vil�g�r�ks�gi helysz�nek list�j�ra.

Az elef�ncsontparti polg�rh�bor� (2002) sor�n megn�tt az orvvad�szok sz�ma �s a Como� Nemzeti Park egyed�l�ll� �llatvil�ga �s biodiverzit�sa vesz�lybe ker�lt. A park t�bb mint 1200 n�v�nyfajt�nak, 160 eml�sfajnak, 509 mad�rfajnak, 35 k�t�lt�fajnak, 71 h�ll�fajnak �s t�bb mint 70 halfajnak ad otthont: ezzel a Como� Nemzeti Park Afrika legsokoldal�bb szavann�ja. A park kutat�i t�bb �j faj le�r�s�t k�zz�tett�k; becsl�seik szerint tov�bbi mad�r-, kiseml�s-, b�ka-, k�gy� �s halfajok felfedez�s�re van es�ly.

A nemzeti park fontos mened�khely sz�mos vesz�lyeztetett eml�s – mint a k�z�ns�ges csimp�nz (Pan troglodytes), a fekete-feh�r Geoffroy-kolobusz (Colobus vellerosus), a Di�na-cerk�f (Cercopithecus diana), az afrikai elef�nt (Loxodonta africana), az afrikai oroszl�n (Panthera leo) �s a v�zil� (Hippopotamus amphibius), valamint k�t�lt� – tompaorr� krokodil (Osteolaemus tetraspis) �s mad�r – f�les kesely� (Torgos tracheliotus), s�lyomf�l�k (Falco naumanni), feketenyak� koron�sdaru (Balearica pavonina), t�zokf�l�k (Neotis denhami) �s nagy s�rszalonka (Gallinago media) stb. sz�m�ra.

K�l�n�s a nemzeti park �l�hely- �s n�v�nyt�rsul�sa a k�l�nb�z� szavanna tipusokkal, gal�riaerd�kkel, sziget-erd�kkel �s foly�parti mez�kkel. A park k�l�nlegess�ge a mozaikos fel�p�t�s� veget�ci�, amely a tipikus es�erd�k mellett sz�mos fajnak helyet ad. A park j�l mutatja az erd�b�l a szavann�ba val� �tmenet �l�vil�g�t.

A Szud�n-Guinea-z�n�t jellemz� ny�lt erd�k �s szavann�s erd�s�g a park 87 %-�t, m�g a gal�riaerd�k �s erd�szigetek kb. 13 %-�t foglalj�k el. Az erd�s�gek 80 %-a a park d�li r�sz�ben tal�lhat�. A szavann�s r�szeken elsz�rva k�l�nb�z� m�ret� - 0.5 hekt�rt�l n�h�ny km²-ig terjed� - erd�szigetek vannak, amelyek egy kor�bbi z�rt, sz�raz erd� maradv�nyai. A facsoportok tipikus f�i a k�l�nb�z� �benfa-fajok �seperfaf�l�k.

A Como�-foly�t egy gal�riaerd� szeg�lyezi, amelynek sz�less�ge – a park d�li r�sz�n – a 200 m�tert is el�ri, m�g a park �szaki ter�let�n keskenyebb vagy teljesen elt�nik. A gal�riaerd�kben a Cynometra megalophyla a gyakori, de el�fordulnak sz�m�rcef�l�k �s di�lium (tamarindusz fajok) is, de a legmark�nsabb �s legmagasabb fa a majomkeny�rfa-f�l�k alcsal�dj�ba tartoz� gyapotfa (Ceiba pentandra). A gal�riaerd� veget�ci�ja a nyugat-afrikai veget�ci�hoz hasonl�t.

A veget�ci�t jelent�sen befoly�solja az antropog�n eredet� t�z a sz�raz �vszak v�g�n: ez megakad�lyozza a f�l�r�kz�ld erd�k kialakul�s�t �s el�seg�ti a szavann�k terjed�s�t. A ter�leten �vente k�tszer figyelhet� meg es�s �vszak, amely cs�cspontj�t �prilis/m�jusban �s augusztus/szeptemberben �ri el. Az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 1000 mm. Az okt�bert�l m�rciusig tart� sz�raz �vszakban csak nagyon ritk�n esik csapad�k.