Afrika ter�let�n sz�mos nemzeti park l�tes�lt az elm�lt �vtizedekben. A szakemberek felismert�k, hogy a term�szeti k�rnyezet sok helyen vesz�lyben van, ez�rt meg�v�sa fontos feladat.

• Gh�na nyugat-afrikai orsz�g. N�v�nyzete vid�kr�l-vid�kre v�ltozik. A Kakum Nemzeti Park tr�pusi �serdej�ben a lombs�toron �t 30 m�ter magass�gban vezet Afrika egyetlen hidakkal kombin�lt f�gg�s�t�nya. A 350 m�ter hossz� s�t�ny a talajszinten indul, majd lassan emelkedik 12 emeletnyi magass�gba - �gy szinte alattunk ter�l el az es�erd�, mad�rt�vlatb�l szeml�lhetjuk annak �l�vil�g�t. A park egyik k�l�nlegess�ge a kuntanfa, melynek gy�kerei a f�ld felett n�nek, �gy olyan, mintha gy�kerest�l kit�pt�k volna.
• Nam�bi�ban, az Okavango-foly� ment�n ter�l el a Mahango Vadrezerv�tum: �rtereket, papiruszmocsarakat, f�ves puszt�kat foglal mag�ba. Ter�let�n hatalmas majomkeny�rf�k n�nek. Elef�ntok, bivalyok, vililovak, viziantilopok, impal�k �s sz�mtalan mad�r tal�l itt mened�ket. A park nevezetess�ge a csod�latos Popa-v�zes�s, ahol az okavango 14 km-re �t hatalmas sziklal�pcs�k�n z�dul al�.
• A kontinens legh�resebb nemzeti parkja, a Tanz�nia �szaki r�sz�n l�v� Szerengeti rengeteg eml�sfajnak, mad�rnak ad otthont. Az es�s �vszakban a gn�k sokezer csord�i sz�tsz�r�dnak a park d�li r�sz�n, a d�s f�v� szavann�n. Az es�z�sek elm�lt�val az �llatok �sszegy�lnek, �s megkezdik 800 km-es v�ndor�tjukat a nyugati f�s szavann�k ir�ny�ba, majd innen tov�bb �szak fel�. A hatalmas gn�csapatokhoz csatlakoznak v�ndorl�saik sor�n az antilopok. zebr�k elef�ntok, zsir�fok, nyomukban a ragadoz�k (oroszl�nok, p�rducok) �s a d�gev�k (sak�lok, hi�n�k, kesely�k). Az es�s id�szak kezdetekor az �llatok visszat�rnek a f�ves szavann�kra.
• Tanz�nia nyugati r�sz�n, a Tanganyika-t� k�rny�k�n van Mahale-hegyvid�ki Nemzeti Park. A ter�let f�leg csimp�nzair�l h�res. Ebben a hegys�gben �l Tanz�nia legismertebb csimp�nzcsapata, kb. ezer egyed. �letm�djukat a vil�g minden t�j�r�l �rkez� tud�suk kutatj�k, �s a l�togat�k is megfigyeljetik �ket.