Casablanca  v�ros Marokk� nyugati r�sz�ben, az Atlanti-�ce�n partj�n, Nagy-Casablanca r�gi� k�zpontja.

Marokk� �s a Magreb legnagyobb v�rosa, f� kik�t�je, haditenger�szeti (Marokk�i Kir�lyi Flotta) �s gazdas�gi k�zpontja. (A politikai f�v�ros Rabat.) Afrika hatodik legnagyobb v�rosa.

A v�ros ter�lete 324 km², n�pess�ge 3,1 milli�. (Nagy-Casablanc�� 1615 km², illetve – a 2005-�s n�psz�ml�l�s szerint – 3,85 milli�.)

A mai Casablanca ter�let�t legalabb a 7. sz�zadt�l berberek lakt�k.Az arab h�d�t�sok idej�n egy kis f�ggetlen kir�lys�g, Anfa uralta a k�rny�ket, am�g 1068-ban meg nem h�d�tott�k az Almor�vid�k.

A 14. sz�zadban, a Merinida dinasztia uralma idej�n Anfa kik�t�j�nek fontoss�ga megn�tt. A 15. sz�zad elej�n a v�ros ism�t f�ggetlen �llamot alkotott. Biztons�gos kik�t�t ny�jtott a kal�zok �s tengeri rabl�k ellen �s hamarosan a portug�lok c�lpontj�v� v�lt, akik 1468-ban el is puszt�tott�k a v�rost.

Anfa romjain a portug�lok 1515-ben er�d�t �p�tettek. A k�r�l�tte kin�tt v�rost "Casabranca", n�ven emlegett�k, ami portug�lul „feh�r h�zat” jelentett.

1580 �s 1640 k�zt a ter�letet Spanyolorsz�g uralta, majd ism�t portug�l k�zbe ker�lt. A portug�lok 1755-ben hagyt�k el, miut�n egy f�ldreng�s elpuszt�totta a v�ros j� r�sz�t.

A v�rost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szult�n �p�ttette �jra, Moulay Ismail unok�ja, George Washington sz�vets�gese. A v�ros arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (feh�r h�z) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. sz�zadan a vid�k lakoss�ga felduzzadt, amikor Casablanca a vir�gz� brit textilipar egyik f� gyapj�ell�t�ja lett �s fellend�ltek a tengeri sz�ll�t�sok. Az angolok ekkor kezdt�k el besz�ll�tani a mai Marokk� nemzeti itala, a puskaportea alapanyag�t.

Az 1860-as �vekre Casablanc�nak mintegy �tezer lak�ja volt s a n�pess�g az 1880-as �vek v�g�re t�zezerre n�tt Amikor 1906-ban a francia gyarmatos�t�k, akkor m�g mint egy f�ggetlen szult�ns�g hivatalnokai, ide�rkeztek, Casablanc�nak mintegy 12 ezer lak�ja volt. Ezut�n sz�d�letes �tem� fejl�d�s kezd�d�tt, �s 1921-re a l�leksz�m 110 ezerre sz�k�tt fellargely through the development of bidonvilles.