Brazzaville a Kong�i K�zt�rsas�g f�v�rosa, legnagyobb v�rosa �s p�nz�gyi k�zpontja, a Kong� foly� mellett ter�l el.
Itt �l az orsz�g lakosainak t�bb, mint fele �s itt koncentr�l�dik a nem mez�gazdas�gi foglalkoztat�s 40%-a. Brazzaville n�pess�ge 1,174 milli� (2005, forr�s: ). 2001-es adatok szerint a Pool r�gi�ban l�v� el�v�rosokkal egy�tt n�pess�ge mintegy 1,5 milli�.
A foly� �tellenes oldal�n helyezkedik el a h�tmilli�s Kinshasa, a szomsz�dos Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g f�v�rosa. (Ez az egyetlen hely a vil�gon, ahol k�t szomsz�dos orsz�g f�v�rosa egym�ssal �tellenben fekszik egy foly� partj�n.) A k�t hasonl� nev� orsz�got a k�nnyebb megk�l�nb�ztet�s �rdek�ben gyakran Kong�-Brazzaville, illetve Kong�-Kinshasa n�ven emlegetik.

A v�rost 1880-ban alap�tott�k egy falu hely�n, amelyet Pierre Savorgnan de Brazza olasz utaz� Ntamo n�ven eml�t. A v�ros Brazz�r�l kapta a nev�t. A t�rt�net azzal kezd�d�tt, hogy egy helyi bennsz�l�tt vezet�, Makoko v�delmi szerz�d�st �rt al� Brazz�val, amelyben a Francia Birodalom oltalma al� helyezte a ter�letet. A v�ros n�gy �vvel ezut�n �p�lt, hogy a foly� t�loldal�n l�v� belg�k alap�totta v�ros, akkori nev�n L�opoldville versenyt�rsa legyen. 1880 okt�bere �s 1882 m�jusa k�z�tt a szeneg�li Malamine Camara �rmester vezette kis egys�g tartotta megsz�llva a helyet, nehogy a belg�k foglalj�k el.

A ter�let feletti francia ellen�rz�st az 1884-es berlini konferencia hiteles�tette nemzetk�zileg. A v�ros el�sz�r Francia Kong�, majd a Gabont, a K�z�p-Afrikai K�zt�rsas�got �s Cs�dot magaba foglal� f�der�ci�, Francia Egyenl�t�i Afrika f�v�rosa lett. 1924-ben adt�k �t a Kong�-�ce�n vasutat, amely Brazzaville-t Pointe-Noire tengeri kik�t�vel kapcsolta �ssze.

1944-ben a szabad francia hadsereg �s az afrikai francia gyarmatok k�pvisel�i Brazzaville-ben rendeztek tal�lkoz�t, amelyen elfogadt�k a Franciaorsz�g �s afrikai gyarmatai k�zti viszonyt �jraszab�lyoz� Brazzaville-i nyilatkozatot.

Brazzaville gyakran v�lt �tk�z�z�n�v�, ak�r l�zad�k �s korm�nyer�k, ak�r a Kong�i K�zt�rsas�g �s a szomsz�dos Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g vagy Angola k�z�tt t�rt ki konfliktus.
A v�ros l�gikik�t�je a Maya-Maya Rep�l�t�r. A Kong�-�ce�n vas�t az Atlanti-�ce�n partj�val teremt �sszek�ttet�st. Brazzaville egy�ttal fontos folyami kik�t� is, kompjai Kinshas�ba �s Impfond�n kereszt�l Banguiba j�rnak. A Kong� foly� z�g�i �pp a v�ros hat�r�n t�l helyezkednek el, lehetetlenn� t�ve a v�ros �s a tengerpart k�zti haj�z�st, �gy a tehersz�ll�t�s f� eszk�ze ebben az ir�nyban a vas�t.