Kair� (arabul al-K�hira) Egyiptom f�v�rosa, lakoss�ga m�ra meghaladja a 16 milli� f�t, Afrika �s a K�zel-Kelet legnagyobb v�rosa, a vil�g 13. legn�pesebb v�rosa. M�g a v�ros hivatalos neve al-K�hira, a k�znyelvben �ltal�ban csak az orsz�g nev�vel illetik (Miszr), amit a helyi nyelvj�r�sban Maszrnak ejtenek. Nagy Kair� 457 n�gyzetkilom�teres helyen fekszik.

Kair� v�roshat�rain bel�l 7 734 614 f� �l az adatok szerint, de az agglomer�ci�t is idesz�m�tva �sszesen 15 502 478 lakos �l a vonz�sk�rzet�ben (2005. janu�r 1-jei adatok szerint). A nig�riai Lagos r�gi�ja mellett ez Afrika legnagyobb agglomer�ci�ja. Mindazon�ltal Egyiptomban nincs a lak�helyekre bejelentkez�si k�telezetts�g, nem hivatalos becsl�sek szerint a nagyt�rs�gben 25 milli�an �lnek, ami az orsz�g lakoss�g�nak k�zel harmada.

Kair� a N�lus foly� partj�n �s szigetein fekszik, Egyiptom �szaki r�sz�n, d�lre att�l a pontt�l, ahol a foly� kil�p a sivatagi v�lgy�b�l �s h�rom r�szre �gazik a N�lus-delt�t kialak�tva.

A v�rost egy korm�nyz� ir�ny�tja, akit k�zvetlen�l az eln�k nevez ki erre a posztra. Kair� politikai, gazdas�gi, �s kultur�lis k�zpontja Egyiptomnak �s a K�zel-Keletnek is. Itt �l�sezik az egyiptomi korm�ny, itt tal�lhat� minden �llami �s vall�si k�zponti hivatal �s sz�mos diplom�ciai k�pviselet. Ezen k�v�l egyetemek, f�iskol�k, sz�nh�zak, m�zeumok �s eml�km�vek sokas�gai is hozz�tartoznak a soksz�n� v�rosk�phez. M�g Kair� nyugati r�sz�n f�leg korm�nyzati �p�letek vannak, addig a keleti r�szen t�bb sz�z m�eml�k jelleg� mecset helyezkedik el. Az �v�rosban tal�lhat� iszl�mista �p�t�m�v�szeti remekm�vek 1979 �ta az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze.

A v�ros lakoss�g az egyiptomi arabot besz�li. Ezt a nyelvj�r�st besz�lik Als� �s K�z�p-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakoss�g t�bbs�ge besz�li vagy az angolt, vagy a franci�t, vagy mindkett�t.

A v�ros lakoss�ga muzulm�n. A t�bbs�g szunnita. Laknak a v�rosban m�g kereszt�nyek �s zsid�k is. A kopt-kereszt�nyek a lakoss�g 10%-�t teszik ki.

L�tnival�k:

• Abdin Palota. Ma itt van a k�zt�rsas�gi eln�k hivatala.
• Abu Szerge-templom

Az Abu Szerge-templom az orsz�g egyik legr�gibb temploma, hiszen az 5. sz�zadban �p�lhetett. A legenda szerint J�zus Krisztus �s csal�dja itt b�jtak Her�des el�l egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon l�v� festm�nyek 18. sz�zadiak, az ikonoszt�z 12. sz�zadi.

• El-Azhar-mecset

Az El-Azhar mecset Kair� egyik legr�gebbi mecsete, 971-ben �p�lt. Emellett a vil�g legr�gebbi egyeteme, ma pedig a teol�giai oktat�s k�zpontja. Mivel m�r t�bbsz�r �jj��p�tett�k �s fel�j�tott�k, t�bb st�lus jegyeit l�thatjuk.

• Bayt el-Suhaymi (r�gi keresked�h�z)

A t�r�k id�kben a h�z egy keresked�� volt. A h�zban minden eredeti, a b�torok, a szob�k, a h�rem a k�polna, a f�rd� �s az eb�dl�.

• Ben Ezra-zsinag�ga

A Ben Ezra-zsinag�ga Egyiptom legr�gebbi zsinag�g�ja. Hely�n egykor templom �llt, ezt alak�tott�k �t zsinag�g�v�.

• Kair�i torony

A Kair�i torony Gezira sziget�n �ll, 187 m�ter magas. Tetej�r�l p�ratlan kil�t�s ny�lik a v�rosra.

• Citadella

A Citadella egy er�d, melyet 1176-ban �p�ttetett Szal�h ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali hal�la) az �sszes egyiptomi uralkod� itt �lt.

• Bijou-palota

A palot�t Mohamed Ali �p�tette. Jelenleg m�zeum, mely ruh�kat, b�torokat �s festm�nyeket mutat be.

• Mohamed Ali-mecset

A Mohamed Ali-mecset Kair� egyik legk�l�nlegesebb mecsete. Az �p�let ugyanis az isztambuli mecsetek mint�j�ra k�sz�lt. Belseje hatalmas, csod�latosan van d�sz�tve. Jobb oldalon nyugszik Mohamed Ali.

• Ibn T�l�n-mecset

Ibn T�l�n egykor Egyiptom korm�nyz�ja volt. Minaretje csigal�pcs�s. A mecset Kair� legszebb �p�lete.

• Q�jtb�j-mauz�leum

A mauz�leum a Keleti Temet�ben �ll, amit a helyiek Halottak V�ros�nak neveznek. T�bb nagy szult�n nyugszik itt, k�zt�k van Q�jtb�j is, akinek mauz�leuma 1474-ben �p�lt.

• Hasz�n szult�n-mecset

Kair� legszebb mecsete.

• B�b Zuvelja (kapu)

A k�z�pkorban Kair�t 60 kapu vette k�r�l. Ma m�r csak 3 �ll. B�b Zuvelja a d�li kapu, egykor kiv�gz�sek helysz�ne volt.

• R�mai er�d

A R�mai er�db�l ma m�r csak k�t torony �s egy falr�szlet �ll. Az er�d i.e. 30 k�r�l �p�lt. A fal egykor az eg�sz kopt Kair�t k�rbevette, de a britek lerombolt�k a 19. sz�zadban.

• A Sz�z temploma (El-Muallaqa-templom)

A templom nagyon r�gi, m�g a 7. sz�zadban k�sz�lt. Faragott m�rv�ny sz�sz�ke, Sz�z M�ria �s J�zus, illetve Szent M�rk ikonja sz�p l�tv�nyt ny�jt.

• Szolim�n kalifa nilom�tere Roda sziget�n.