Ouagadougou Burkina Faso f�v�rosa �s legnagyobb v�rosa, egyben az orsz�g k�zigazgat�si, politikai, ipari, kereskedelmi �s kultur�lis k�zpontja.
A krist�lyos k�zeteken �s homokk�v�n kialakult alf�ld k�zepe t�j�n, 300 m�ter tengerszint feletti magass�gban helyezkedik el.
Sz�raz szavanna �ghajlat� f�v�ros �vi k�z�ph�m�rs�klete 29 Celsius-fok. A nedves �vszak, mely �prilist�l okt�berig tart adja az �vi 500 mm csapad�kot.
A v�ros leveg�je a ny�ri h�napokban elviselhetetlen�l f�lledt �s forr�. Ilyenkor valamennyi ny�ri h�nap k�z�ph�m�rs�klete meghaladja a 30 Celsius-fokot.
A t�li f�l�vben az �gbolt der�lt, csak nagy ritk�n van egy-egy kisebb z�por, �s a csek�ly p�ratartalom miatt a h�s�g is elviselhet�bb: a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 25 Celsius-fok.
A v�ros alap�t�s�nak pontos d�tuma nem ismert. A XI. sz�zadban nyomult be az orsz�g mai ter�let�re a Szud�ni moszi t�rzs, melynek f�lfeud�lis, t�rzsi jelleg� �llama a Moszi-Ouagadougou fejedelems�gnek, illetve annak fej�nek, a Moro Nab�nak sz�khelye lett. Ouagadougou (Vagadugu), a  fokozatossan terjeszked� moszi birodalom f�v�rosak�nt jelent�s k�zm�ves- �s keresked�v�ross� fejl�d�tt.
1896-ban nyomultak be ide a francia gyarmatos�t�k �s a v�rosb�l kiindulva ig�zt�k le a k�s�bbi Burkina Faso ter�let�n kialakult �llamokat. A v�ros szerepk�re ett�l kezdve gyakran v�ltozott:
1919 �s 1932 k�z�tt Fels�-Volta protektor�tusnak volt a k�zpontja, az orsz�got a franci�k szomsz�dos gyarmataik k�z�tt felosztott�k, s ett�l kezdve ezt a funkci�j�t elvesztette.
1947-t�l Fels�-Volta gyarmati sz�khelye volt.
1960-t�l lett a f�ggetlenn� v�lt orsz�g f�v�rosa.
'Ouagadougou az orsz�g legjelent�sebb gazdas�gi k�zpontja, k�lkereskedelm�nek kapuja. Az elmaradott agr�rorsz�g szer�ny ipara a p�lyaudvar k�rny�k�n �szpontosul. Az itteni kis�zemekben kiz�r�lag a k�rnyez� agr�rvid�k nyersanyagait dolgozz�k fel: pamut- �s ruh�zati ipar, b�r- �s cip�gy�rt�s, s�r- �s n�v�nyipari term�kek ker�lnek ki innen. A k�zsz�ks�gleti cikkek el��ll�t�s�t a hagyom�nyos k�zm�vesm�helyek v�gzik. Kiviteli cikkei k�z�l a f�ldimogyor�, gyapot, m�rv�ny, az e cikkekkel megrakott vas�ti szerelv�nyek borsos �ron jutnak el az abidjani kik�t�be. E vonalon �ramlik ki az orsz�gb�l a legfontosabb exporticc, a munkaer� is. Kaka�- �s k�v�sz�ret idej�n a szomsz�dos Gh�naban, �s Elef�ntcsontparton sz�zezernyi Burkina Fas�-i id�nymunk�s dolgozik.
Az 1984-es adatok szerint ekkor m�r 300 ooo ember �lt a f�v�rosban. A lakoss�g k�tharmad�t alkot� 'moszi-kon k�v�l bob�k, szonink�k, hausz�k �s fulb�k, valamint m�g n�h�nysz�z francia �lt a f�v�rosban.
Az orsz�g m�s ter�leteivel �s a k�rnyez� �llamok nagyv�rosaival (Bamako, Niamey, Bobo-Dioulasso) els�sorban a k�zutakon teremt kapcsolatot, ugyanakkor l�giforgalma is jelent�s. A v�ros rep�l�tere a f�v�ros d�lkeleti hat�r�ban fekv� Ouagadougou Airport l�gikik�t�, mely interkontinent�lis j�ratok fogad�s�ra is alkalmas.
A f�v�ros az �llam forgalmi �t�er�nek, az elef�ntcsontparti Abidjanba vezet� vas�tvonalnaknak egyik legfontosabb �llom�sa. 1954-ben kezdt�k el az 1145 km hossz�s�g� vas�tvonal meg�p�t�s�t, majd az elk�vetkez� h�rom �vtizedben lakoss�ga hatszoros�ra n�vekedett.