Alg�r Alg�ria f�v�rosa �s egyben legnagyobb v�rosa. (franci�ul: Alger, Algier , arabul: Al-Jazair, El-Djesair, El-Dzsezair). Az arab n�v jelent�se: sziget. A partot ugyanis egykor szigetsor szeg�lyezte. A telep�l�s a Szahel-dombok lejt�ire �p�lt, p�rhuzamosan a tengerparttal. A v�ros az orsz�g k�zigazgat�si, kultur�lis, gazdas�gi �s k�zleked�si k�zpontja is. Egyben katolikus p�sp�ki sz�khely. Saj�t vas�t�llom�sa, kik�t�je �s nemzetk�zi rep�l�tere van.
A F�ldk�zi-tenger partj�n fekv� v�ros a k�rnyez� hegyoldalak lank�s lejt�in fokozatosan ereszkedik le eg�szen a tengerpartig. A 100 km hosszan elny�l�, 15–20 km sz�les, term�keny Mitidzsa-medence �s a tenger tal�lkoz�s�n�l, egy sarl� alakban ny�l� �b�l ment�n, az �.sz. 36�43'-�n �s a k.h.3�14'-�n helyezkedik el.
Alg�r az orsz�g legjelent�sebb iparv�rosa. Az orsz�g ipari termel�s�nek 1/3-�t reprezent�lja. H�s-, tej-, ol�vaolaj-, malom- �s konzervipar, textilipar �s cementgy�rt�s mellett a v�rosban telepedett meg az orsz�g mez�gazdas�gi g�pgy�rt�sa, haj��p�t�se �s aut�gy�rt�sa. Az aut�gy�rakban f�k�nt francia kocsik �sszeszerel�s�t v�gzik. A hagyom�nyos k�zm�vess�g ma is magas m�v�szi szintet k�pvisel. Itt �zemel Alg�ria legnagyobb k�olaj-finom�t�ja is.
A v�ros az orsz�g legjelent�sebb k�z�ti �s vas�ti csom�pontja. Nemzetk�zi rep�l�tere Houari Bumedien, egykori eln�k nev�t viseli (egyes forr�sok szerint D�r el Beida a telep�l�s nev�r�l (Dar el Beida kor�bbi neve Maison Carree)). Kik�t�je, k�sz�nhet�en kedvez� strat�giai fekv�s�nek, az orsz�g k�lkereskedelm�nek jelent�s t�nyez�je. P�lyaudvara az �szak-afrikai Tell-vas�t forgalmas g�cpontja. K�z�ti kapcsolata van valamennyi szomsz�dos orsz�g - Tun�zia, L�bia, Mali, Niger, Maurit�nia �s Marokk� - ir�ny�ban.
Az �v�ros, a Kaszba a t�r�k fennhat�s�g alatt �p�lt �s az UNESCO a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta. A Szidi Abd er-Rahman-dzs�mi, a magrebi szunnita mohamed�nok szent helye. A i.sz.16. sz�zadi el-Dzsedid-dzs�mi. Az el-Keb�r - a Nagymecset -, amelyet az i.sz. 11.sz�zadban �p�tettek. A modern Alg�r k�zpontja az Esplanade d'Afrique. A Szent F�l�p sz�kesegyh�z, a v�ros legr�gibb kereszt�ny temploma. A legismertebb viszont a Notre-Dame d'Afrique.