Nem voltak �slakosok a szigeten. A 10. sz�zadban arab haj�sok t�bbsz�r is kik�t�ttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adt�k.

1500-ban a portug�lok fedezt�k fel �jra a szigetet. Ilha do Cirne (Hatty�-sziget) n�vre keresztelt�k, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tenger�szek tal�ltak a szigetre.

1598-ban a hollandok birtokba vett�k, �s a d�l-afrikai Oranje �llam korm�nyz�ja – Maurits von Nassau – ut�n a Mauritius nevet adt�k neki. Csak haj�ikat jav�tott�k itt.

1638-ban meg�rkeztek az els� holland telepesek, akik 1639-ben cukorn�dat kezdtek termeszteni. 1658-ban elhagyt�k a szigetet, majd 1664-ben �jabb k�s�rletet tettek. 1710-ben – miut�n kiirtott�k az �benf�t �s a dod�t – v�gleg elhagyt�k a szigetet. Csup�n cukorn�dat, j�vai szarvast, k�kuszp�lm�t, szarvasmarh�t, sert�st, baromfit �s k�bor kuty�kat hagytak maguk ut�n.

1715-ben meg�rkeztek a franci�k, akik az �sle de France nevet adt�k a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai T�rsas�gnak adta a szigetet. 1721-ben letelepedtek az els� franci�k.

1735-ben megkezdte munk�j�t az Indiai T�rsas�g els� korm�nyz�ja. Fejlesztette Port Louist, ami f� kik�t�v� �s adminisztr�ci�s k�zpontt� l�pett el�. 1745-ben elk�sz�lt az els� cukorn�dmalom, amiben m�r nemcsak alkoholt, de cukrot is k�sz�tettek a cukorn�db�l.

1764-ben az Indiai T�rsas�g cs�dbe ment, �s XV. Lajos visszav�s�rolta a szigetet.

1767-ben meg�rkezett a francia kir�ly els� korm�nyz�ja.

1790-ben a telepesek �dv�z�lt�k a nagy francia forradalmat. 1792-ben a korm�ny elrendelte a rabszolgas�g elt�rl�s�t. 1803-t�l Charles Decaen megkezdte a katonai korm�nyz�st. A rabszolg�k szabadon �lhettek, �s Decaen t�mogatta a nem kereszt�ny hit�letet.

1810-ben a franci�k Vieux Grand Port-n�l megnyert�k a tengeri csat�t, de az angolok partra tudtak sz�llni Cap Malheureux-n�l, �s elfoglalt�k a szigetet. A franci�k elfogadt�k az angolok felt�teleit, �gy megtarthatt�k f�ldjeiket �s kult�r�jukat.

1832 �ta a hivatalos nyelv az angol, de a franci�ul m�g mindig t�bben besz�lnek.

1835-ben v�gleg elt�r�lt�k a rabszolgas�got. 1864 �s 1929 k�z�tt ipari forradalom ment v�gre Mauritiuson is. Meg�p�tett�k az els� vasutat, meg�rkeztek az els� aut�k, bevezett�k a telefont �s az elektromoss�got.

1934-ben megjelent a sziget els� saj�t p�nze, a r�pia. 1936-ban megalakult az els� p�rt, a Munk�sp�rt. 1937-ben kit�rt az els� sztr�jk, amikor mez�gazdas�gi munk�sok harcoltak a f�ldesurak ellen. A rendet a katonas�g �ll�totta helyre.

1941-ben meg�p�lt a Plaisance rep�l�t�r a RAF (Kir�lyi L�gier�) sz�m�ra. 1947-ben landolt a szigeten az els� utassz�ll�t� g�p, amely 3 nap alatt �rt oda Franciaorsz�gb�l.

1948-ban a Munk�sp�rt megnyerte az els� v�laszt�st. 1959-ben Sir Seewoosagur Ramgoolam – a Munk�sp�rttal sz�vets�gben – megnyerte a v�laszt�st. 1963-ban ism�t megnyerte a v�laszt�st, de akkor m�r a Munk�sp�rt vezet�jek�nt. 1967-ben a szigetlak�k a Munk�sp�rt �ltal t�mogatott f�ggetlens�gre szavaztak.