K�zel 900 fajta vir�gos n�v�ny �s p�fr�ny tal�lhat�, de a n�v�nyek k�z�l kb. 200 fajta sajnos k�zel �ll a kipusztul�shoz. 44 �shonos �llat �lt a szigeteken, de sajnos 21 faj m�r kihalt �s tov�bbiak �llnak a kipusztul�s sz�l�n. Ezen folyamat meg�ll�t�s�ra l�trehozt�k a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az �shonos madarak �s denev�rek sz�m�ra.

A Gerald Durrell zool�gus �s �r� �ltal 1963-ban alap�tott JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogs�gban szapor�tj�k a vesz�lyeztetett �llatokat, felnevelik, majd szabadon engedik �ket.

A tengerben �ri�stekn�s�k, dugongok �s halak �lnek, a sz�razf�ld�n madarak �s gy�m�lcsev� denev�rek. A gy�m�lcsev� denev�rek a Black River rezerv�tumban �lnek.

A szarvasokat J�v�r�l hozt�k a telepesek 1639-ben. A mak�k�t 1528-ban hozt�k a portug�lok Malajzi�b�l. A cukorn�d-�ltetv�nyeken t�pl�lkoz� farkatlan tanrek Madagaszk�rr�l �rkezett a 19. sz�zad v�ge fel�. Az indiai mong�zt 1900-ban hozt�k a cukorn�dat a d�zsm�l� patk�nyok ritk�t�s�ra. A vaddiszn�k szint�n a portug�lok seg�ts�g�vel �rkeztek a szigetre, �s ugyancsak a cukorn�d-�ltetv�nyeken lakm�roznak. Indiai ny�l, kecske �s kutya �l m�g a szigeten.

Indi�b�l �rkezett az ag�ma �s a sikl� is. �shonos faj a nappali gekk�. A b�k�kat a telepesek hurcolt�k be, �s kedvez� k�r�lm�nyekre tal�lva elszaporodtak.

A mind�ssze m�sf�l n�gyzetkilom�teres Kerek-szigeten �l h�rom, csak itt honos gy�kfaj (a G�nther-gekk�, a Telfair-szkink �s az �jszakai gekk�) �s k�t, csak itt honos k�gy�faj (a vakondboa �s a falak� boa) – emellett itt �ll a vil�g utols� hurrik�np�lm�ja �s ez a Kerek-szigeti palackp�lma egyetlen �l�helye is: m�r ebb�l a fajb�l is csak n�h�ny tucat fa maradt).

A r�pk�ptelen dod� az oktalanul kiirtott �llatok szimb�lum�v� v�lt. �ll�t�lag k�t fajt�ja volt: a Mauritiuson honos barna dod�, avagy dronte �s a r�unioni szoliter, avagy feh�r dod� (Raphus solitairius) volt – napjainkra azonban j�form�n bizonyosra vehet�, hogy ez ut�bbi �llat sosem l�tezett; a tud�sok t�vesen �rt�k le az ugyancsak kihalt r�unioni �biszr�l sz�l� bizonytalan besz�mol�k alapj�n.

Az �shonos madarak k�z�l a mauritiusi s�ndorpapag�j (Psittacula echo; m�s n�ven: visszhang papag�j, Psittacula krameri echo), a r�zs�s galamb (Streptopelia mayeri), a mauritiusi v�rcse (Falco punctatus) �s a mauritiusi paradicsom-l�gyvad�sz (Terpsiphone bourbonnensis), az �rv�s papag�j, a mauritiusi szarkarig�, a nem �shonos madarak k�z�l a v�r�sf�l� b�lb�l, a h�zivarj�, a Malajzi�b�l �rkezett p�tty�s- �s zebragalamb , valamint p�sztormejn� �l a szigeten.

A dod�hoz hasonl�an kipusztult az ugyancsak r�pk�ptelen mauritiusi v�r�s guvat Aphanapteryx bonasia �s k�t papag�jfaj. A mauritiusi papag�j (Lophopsittacus mauritianus) – ez egy hatalmas, tarajos, a val�di papag�jform�k k�z� tartoz� mad�r volt, amely valamennyire m�g tudott rep�lni. Val�sz�n�leg m�r a szigeten k�l�n�lt el t�le az ugyancsak kihalt mauritiusi sz�rkepapag�j (Lophopsittacus bensoni) fejl�d�se.

A K�gy�k sziget�n tengeri madarak telep�t tal�ljuk: kormos �s k�szv�g� cs�rek, k�kpof�j� szul�k �lnek itt.

A Kerek-szigeten f�szkel a mauritiusi viharmad�r (Pseudobulweria aterrima) m�s n�ven �kfark� v�szmad�r (Pterodroma aterrima), a trinidadi viharmad�r (Pterodroma arminjoniana) �s a v�r�sfark� tr�pusimad�r. A mind�ssze m�sf�l n�gyzetkilom�teres sziget egy�ttal h�rom fa-, h�rom gy�k- �s k�t k�gy�faj egyetlen �l�helye.