A Vikt�ria-v�zes�s (Mosi-oa-Tunya) k�t orsz�g: Zambia �s Zimbabwe hat�r�n tal�lhat�. Helyi elnevez�se a makolol�kt�l sz�rmazik: Mosi-oa-Tunya jelent�se „mennyd�rg� g�z�lg�s” �s „robajl� f�st”. A n�v onnan ered, hogy a v�z sz�z m�teres m�lys�gbe al�z�dul� hangj�t h�romsz�z m�teres p�raf�gg�ny eg�sz�ti ki. A Vikt�ria v�zes�s 1708 m�ter sz�les v�zzuhataga a legsz�lesebb a vil�gon, k�zvetlen k�rny�k�t mindk�t orsz�g nemzeti parkk� nyilv�n�totta, �s 1989-ben az UNESCO-Vil�g�r�ks�g r�szek�nt nemzetk�zi v�delemben is r�szes�l.

A Vikt�ria-v�zes�s 1708 m�ter sz�les �s ezzel a legsz�lesebb v�zes�s a vil�gon. Magass�ga 61-108 m�ter k�z�tt van. Az Angola, Zimbabwe, Nam�bia, Zambia �s Mozambik ter�let�n kereszt�l foly� Zamb�zi folyam - amelyik a v�zes�st t�pl�lja- Afrika d�li r�sz�nek legnagyobb folyama. 2736 kilom�teres hossz�val a F�ld foly�i k�zt a 39., Afrik�ban a N�lus, a Kong� �s a Niger ut�n a negyedik leghosszabb. V�zgy�jt� ter�lete 1,33 milli� n�gyzetkilom�ter, �tlagos v�zmennyis�ge a v�zes�sn�l 1400 m³ m�sodpercenk�nt, de es�s �vszakban el�ri a 5000 m³-t m�sodpercenk�nt. A felfel� mered� szikl�k �s a kiemelked� szigetek �t nagyobb zuhatagra osztj�k a v�zes�st: �rd�g v�zes�se, F�-zuhatag, L�patk�-zuhatag, Sziv�rv�ny-zuhatag �s Keleti-zuhatag . A Vikt�ria-v�zes�s alatt a v�z 25-75 m�ter sz�les szakad�kba jut, innen egy erre mer�leges, 65 m�ter sz�les �s 120 m�ter hossz� csatorn�n �ramlik ki, amely a Fortyog� �st nev� katlanba torkollik. Ennek m�lys�ge sz�raz id�szakban 17 m�ter, es�s id�szakban a dupl�j�t is el�rheti - ilyenkor a v�zsebess�g el�ri a 150 km/�r�t. A Vikt�ria-v�zes�s az �tfolyt v�zmennyis�g tekintet�ben a vil�gon a tizenegyedik helyen �ll.

Zambia ter�let�nek legnagyobb r�sz�t az �si afrikai massz�vum k�zetein kialakult 1000–1500 m�ter magas fenns�kok: a Katanga-fenns�k, a Zamb�zi-fenns�k �s a Lunda-k�sz�b alkotj�k. Az orsz�g d�li hat�r�n, a Zamb�zi-fenns�kon alakult ki a Vikt�ria-v�zes�s, amely k�r�lbel�l 150 milli� �vvel ezel�tt keletkezett. Eredetileg k�zelebb lehetett a foly�torkolathoz, �m az �vmilli�k sor�n mintegy 150 kilom�ternyit elmozdult �szak fel� fokozatosan alak�tva a bazaltfenns�k fel�let�t. A bazaltot vulk�nkit�r�sek garmada hozta l�tre �s a r�tegek el�rik 18-30 m�tert. 150-200 milli� �vvel ezel�tt sziklahasad�kokat puh�bb k�zetek t�lt�tt�k ki, �m azokat a v�zt�meg kimosta, majd mag�t a kem�nyebb bazaltot is erod�lta. Bal�zs D�nes magyar kutat� fedezte fel, hogy az egyes mederszakaszok a v�zes�s kor�bbi hely�t jel�lik. A v�z a l�vamedr�ben, amelyet reped�sek h�l�znak be, tal�lt mag�nak utat, s a t�r�svonalakat �jabb mederszakaszokk� sz�les�tette. A folyamat a mai napig nem �llt le, a mai zuhog� a nyolcadik, amely az ut�bbi f�lmilli� �v alatt alakult ki. �jabban a Cataract-szigetn�l figyelhet�ek meg az �j v�zes�s k�pz�d�s�nek els� jelei, itt m�r k�r�lbel�l 30 m�terrel lejjebb van a szikla pereme, s a foly� v�rhat�an addig m�ly�ti majd a szikl�t, am�g a Zamb�zi ebbe a hasad�kba fog belezuhanni, az �j most m�r a kilencedik zuhog� kialakul�s�ra n�h�ny sz�zezer �vet m�g v�rni kell.

A v�zes�s k�rny�k�nek kl�m�ja rendk�v�l kellemes, mert b�r a tr�pusi �vben helyezkedik el, a tengerszint feletti magass�ga miatt a h�m�rs�klet nem t�ls�gosan sz�ls�s�ges. Afrik�nak ezen a r�sz�n h�rom �vszak k�l�nb�ztethet� meg:

• a viszonylag forr� �s sz�raz ny�rel�, ami augusztust�l okt�ber v�g�ig tart,
• novembert�l �prilisig a nagy es�z�seket hoz� ny�r� a terep,
• a csontsz�raz �s der�lt t�l m�just�l j�liusig hat�rozza meg az id�j�r�st.

Az es�s �vszakban hatalmas mennyis�g�, m�sodpercenk�nt k�zel 15 000 k�bm�ternyi v�z z�dul al� iszonyatos robajjal, mik�zben a v�zp�ra 500 m�ter magass�gba is f�lsz�ll. A sz�raz �vszakban sokkal visszafogottabb a Vikt�ria-v�zes�s. Ilyenkor lehet gy�ny�rk�dni a sz�z m�ter magas k�faragv�nyokban, amelyeket az �vmilli�k sor�n a v�zcseppek a sziklafalba v�jtak.

A zuhatag k�zel�ben tal�lhat� a vil�g egyik legnagyobb �s legid�sebb baobabfa p�ld�nya. A nagy majomkeny�rfa volt a tal�lkoz�si pontja kor�bban az idet�ved� keresked�knek, kalandoroknak �s utaz�knak egykoron.
A Vikt�ria-v�zes�s �ri�si �rt�ke, hogy az �p�letekkel, parkol�kkal �s egy�b civiliz�ci�s v�vm�nyokkal nem tett�k t�nkre a term�szet eredeti �llapot�t, csak egy-egy, a dzsungelbe rejtett kil�t�pontr�l tekinthet� meg a v�zes�s. A fot�s turist�k egyik f� programja a v�zes�s �ltal l�trehozott sziv�rv�nyok kerget�se, amely napszakt�l f�gg�en mindig m�s �s m�shol t�nik fel.