A Cs�d-t� Afrika egyik endorheikus (lefoly�stalan) tava. Egykor a vil�g hatodik legnagyobb tava volt, de fel�lete az ut�bbi �vtizedekben az 5%-�ra zsugorodott �ssze. A v�zk�szletek cs�kken�se katonai �sszecsap�sokhoz vezetett.
A Cs�d-t� n�gy afrikai �llam (Niger, Nig�ria, Cs�d �s Kamerun) hat�rvid�k�n fekszik. A v�zut�np�tl�s�r�l gondoskod� legfontosabb foly�k a Chari �s a Logone, ezekb�l sz�rmazik a t�ba �rkez� v�z 90%-a. A t� id�szakos t�pl�l�i a Komandugu, a Ngadda, a Bunga �s a Yedseram foly�k, illetve egy, a Szahara fel�l betorkoll� v�di. A be�rkez� v�z alig 10%-a sz�rmazik a Nig�ri�b�l �rkez� foly�kb�l. A jelenlegi �tlagos v�zm�lys�g mind�ssze 1,3 m�ter.

A Cs�d-t� egy egykori k�z�p-afrikai szigettenger maradv�nya. V�zfel�let�nek nagys�ga szoros �sszef�gg�sben �llt a K�z�p-Afrik�ban lehull� csapad�k mennyis�g�vel. A csapad�kos id�szakokban a t� a mai kiterjed�s�nek t�bbsz�r�s�t is el�rte. Kr. e. 4000-ben ter�lete 400 000 km² lehetett, m�g a v�zszint 40 m�ternyivel volt a mai f�l�tt. A tavi �led�kek vizsg�lat�b�l kimutathat�, hogy a Cs�d-t� t�bbsz�r is (Kr. e. 8500-ban, 5500-ban, 2000-ben �s 100 k�r�l) igen k�zel ker�lt a kisz�rad�shoz. Az eur�pai felfedez�k 1823-ban �rkeztek meg partj�ra, az�ta folyamatosan zsugorodik a t� v�zt�kre. 1908-ban jutott el�sz�r a kisz�rad�s sz�l�re. 1960-ban a t� fel�lete 25 000 km² volt, m�ra ez 8000 km²-nyire cs�kkent, Nig�ria teljesen elvesz�tette t�partj�t. A t� elt�n�s��rt k�t t�nyez� felel�s:

• v�zgy�jt� ter�let�n az elm�lt �vtizedekben a megszokottn�l kevesebb csapad�k esett, a Chari v�zhozama 50%-kal cs�kkent (glob�lis felmeleged�s);
• a Chari �s Logone foly�k ment�n egyre jelent�sebb m�reteket �lt� �nt�z�s.

A tendencia 1998 �ta megfordulni l�tszik. A csapad�kosabb id�j�r�s miatt a t� ter�lete n�mileg n�vekedett, emiatt fel kellett adni t�bb �jonnan alak�tott, part menti telep�l�st is. Az azonban meg�llap�that�, hogy ha a jelenlegi folyamatok tov�bb er�s�dnek, akkor a t� a 21. sz�zad k�zep�re ak�r teljesen el is t�nhet. A Cs�d-t� t�rt�nete az Aral-t� sors�val p�rhuzamosan fut, melyet szint�n a teljes kisz�rad�s fenyeget.

Ahogy a t� m�rete zsugorodik, �gy k�lt�znek az afrikai falvak a m�r kisz�radt t�mederre. Ilyen Bol, Yakoua, Sawa, Fourkoulom, Ngalerom �s Tchoukouli telep�l�se is.