A Hold hegyei (vagy Montes Lunae) kifejez�s K�z�p-Afrika egyik hegyvonulat�nak neve, melyet az �kort�l kezdve sok�ig a N�lus forr�svid�k�nek tartottak, melynek t�nyleges helye azonban mind a mai napig bizonytalan.

Az �kori vil�g mindig is k�v�ncsi volt a N�lus foly� eredet�re, k�l�n�sen �rdekelte ez a k�rd�s a g�r�g f�ldrajztud�sokat, akiknek Afrik�r�l sz�rmaz� ismeretei els�sorban az egyiptomiakkal val� kapcsolatukb�l sz�rmaztak. A N�lus foly�s�n felfel� vezetett exped�ci�ik azonban mind sikertelen�l t�rtek haza.

V�g�l is egy keresked�, Diogen�sz volt az, aki elmond�sa szerint a kelet-afrikai Rhapt�b�l a kontinens belseje fel� indulva, huszon�t napi utaz�s ut�n megtal�lta a N�lus forr�s�t. Besz�mol�ja szerint a foly� egy t�bb hegyb�l �ll� hatalmas hegyvonulatban eredt, ahonnan t�bb, nagy tavon folyt kereszt�l. Le�r�sa szerint a helyiek a hegyvonulatot „a Hold hegyeinek” nevezt�k, a hegycs�csokon l�that� h�sapka miatt.

Ezeket a besz�mol�kat igaznak fogadta el Ptolemaiosz valamint m�s g�r�g �s r�mai f�ldrajztud�sok, akik t�rk�peiken is megjel�lt�k a hegys�g hely�t. Hipparkhosz i.e. 100 k�r�l k�sz�lt t�rk�p�n a N�lus az Egyenl�t�t�l �szakra fekv� h�rom nagy t�b�l ered, Ptolemaiosz t�rk�pe i. sz. 150 k�r�l a tavakat az Egyenl�t�t�l d�lre t�nteti fel (�rdemes �szrevenni, hogy mennyire k�zel j�rtak az �kori tud�sok az igazs�ghoz). A k�s�bbi arab f�ldrajztud�sok, akik n�luk sokkal t�bb ismerettel rendelkeztek Afrik�r�l, szint�n elfogadt�k a besz�mol�t �s t�rk�peiken a Ptolemaiosz �ltal megadott helyen t�ntett�k fel a hegys�get.

�gy t�nik, hogy a hegys�gr�l besz�mol� felfedez�k egyike sem l�tta val�j�ban, saj�t szem�vel a N�lus forr�s�t. Ezt t�kr�zik a Hold hegyeihez kapcsol�d�, titokzatos kir�lys�gokr�l, k�l�nleges vad�llatokr�l, s�r� k�dr�l sz�l� legend�k.

Az eur�paiak csak a tizenkilencedik sz�zadban, a gyarmati korszakban folytatt�k a N�lus forr�s�nak kutat�s�t. James Grant �s John Speke 1862-ben felfedezte, hogy a forr�s nem els�sorban a hegyekben, hanem ink�bb az Afrikai Nagy Tavak ter�let�n keresend�. 1889-ben Henry Morton Stanley v�g�l is r�tal�lt a h�f�dte cs�csokra, melyekre tal�n r�illett Diogen�sz le�r�sa (a hegys�g sok�ig elker�lte az eur�pai utaz�k figyelm�t, mivel nagyon gyakran k�dbe burkol�zott). 1885. �prilis 1-j�n t�rk�p�re berajzolja a hegys�g pontos hely�t, �s a hegys�gnek napjainkban is ismert nev�t, a Rwenzori-hegys�g nevet adta, mely a helyiek nyelv�n „es�csin�l�t” jelentett. A hegys�gben csup�n a N�lus viz�nek kis r�sze ered.

Sok mai kutat� k�telyeit fejezi ki, hogy ez a hegys�g lenne a Diogen�sz �ltal le�rt, „a Hold hegyei” n�ven ismert hegyl�nc, s�t egyesek v�lem�nye szerint az eg�sz t�rt�net csak kital�ci�. G.W.B. Huntingford 1840-ben azt vetette fel, hogy a Hold hegyei esetleg a Kilimandzs�r�-heggyel azonosak, �t k�s�bb J. Olver Thompson's 1948-ban kiadott, History of Ancient Geography (Az �kori f�lrajztudom�ny t�rt�nete) c�m� k�nyv�ben kig�nyolta. Huntingford k�s�bb megjegyezte, hogy elm�let�ben nem volt egyed�l, Sir Harry Johnston 1911-ben �s Dr. Gervase Mathew 1963-ban ugyanerre a k�vetkeztet�sre jutott. O. G. S. Crawford a hegys�get Eti�pia Amhara k�rzet�nek Abuna Yosef hegy�vel azonos�totta.