Az afrikai szavanna a term�szetb�v�r sz�m�ra val�s�gos f�ldi paradicsom: csak legel� �llatokb�l t�bb mint negyven faj k�pviselteti itt mag�t. A szavanna a ragadoz�k �s zs�km�ny�llatok �r�k harc�nak szintere. A szavanna Afrika teljes ter�let�nek mintegy harmad�t foglalja el. Nyugaton Guine�ig �s Szeneg�lig, keleten az Indiai-�ce�nig ny�lik, mag�ba foglalja Szud�n s�ks�gait �s a nagy kiterjed�s�, tavakkal tark�tott fenns�kokat. Ezenk�v�l D�l-Afrika nagy r�sz�n is szavanna ter�l el.

Az afrikai szavann�n szokatlanul sok �llat �l. A fajok sokas�g�t nagyj�b�l k�t csoportra lehet bontani: ragadoz�kra �s zs�km�ny�llatokra. T�bb mint negyven legel�sz� faj �l itt, t�bbek k�z�tt a zsir�f, az elef�nt, �s sokf�le csod�latos szarv� antilop faj. Ezek a nagy n�v�nyev�k f�f�l�kkel �s levelekkel t�pl�lkoznak, az egyes fajok azonban m�s-m�s eledelt r�szes�tenek el�nyben, �gy nem jelentenek konkurenci�t egym�s sz�m�ra. A gazell�k p�ld�ul a nedvd�s aljf�veket kedvelik, ezzel szemben a teh�nantilopok a magasn�v�s�, nagy sz�razanyag-tartalm� sz�lf�veket legel�szik sz�vesen, amelyeket m�s n�v�nyev�k elker�lnek. A k�l�nb�z� fajok gyakorta legel�sznek egym�s t�rsas�g�ban, nem ok n�lk�l. A zebr�k p�ld�ul pontosan tudj�k, hogy a ragadoz�k a teh�nantilopot jobban kedvelik, mint �ket. Az oroszl�nok el�sz�r az antilopokra csapnak le, �gy a zebr�knak el�g idej�k van a menek�l�sre. A szavanna legeredm�nyesebb vad�sza az oroszl�n, szorosan k�vetik �t a t�bbi nagymacskaf�l�k. M�gsem szokatlan l�tv�ny az alv� oroszl�ncsapat mellett b�k�sen legel�sz� antilopcsorda. A n�v�nyev�k azonban r�sen vannak, hiszen j�l tudj�k, amint az oroszl�n �jra meg�hezik, azonnal menek�lni�k kell. B�r a szavanna vil�ga a k�ls� szeml�l� sz�m�ra b�k�snek t�nhet, az itt �l� �llatokra sz�ntelen vesz�ly leselkedik.

Tov�bbi eml�sfajok: cs�kos gn�, impala, dikdik, tobzoska, Anubisz-p�vi�n, cerk�fmajomform�k,csimp�nz, sak�l, sivatagi r�ka, lap�tf�l� r�ka, afrikai vadkutya, cs�kos g�r�ny, m�h�szborz, afrikai cibetmacsk�k, feh�rfark� ichneumon, foltos hi�na, afrikai aranymacska, oroszl�n, leop�rd, gep�rd, eti�p farkas, f�ldimalac, afrikai elef�nt, Gr�vy-zebra, sz�lessz�j� orrszarv�, szavannai varacskosdiszn�, zsir�f, j�vorantilop, gy�r�sfark� v�ziantilop, kafferbivaly, v�r�s teh�nantilop, tarka damalisz, fak� l�antilop, Thomson-gazella

A szavanna gazdag mad�rvil�ggal rendelkezik, h�la a pr�dab�s�gnek. A legelterjettebb mad�rfajok a f�ld�n �lnek, mint p�ld�ul a strucc, a t�zok, a k�l�nf�le ty�k alkat� madarak, de minden�tt tal�lkozhatunk d�gev� kesely�kkel is. A hal�d� eml�s�llatra utal� els�, messzir�l �szlelhet� jel a felette k�r�z� kesely�k l�tv�nya. Ezek a madarak csak arra v�rnak, hogy leereszkedhessenek, �s sz�rny� lakom�val bev�gezz�k az �llat sors�t. A kis termet�, t�rsas �letet �l� piroscs�r� sz�v�mad�r n�h�ny ezer p�ld�nyt sz�ml�l� kol�ni�kban �l. T�pl�l�ka k�l�nf�le magvakb�l �ll.

Tov�bbi mad�rfajok: strucc,kesely�, piroscs�r� tok�, ugarty�k, t�zok, k�gy�szkesely�, marabu, afrikai h�jasas, l�rm�s r�tisas, v�ndors�lyom, b�bos banka, tarka asztrild, piroscs�r� sz�v�mad�r.

Az afrikai szavanna sok gy�k �s k�gy� faj sz�m�ra ny�jt otthont. Leggyakrabban gekk�kkal, szkinkekkel, var�nuszokkal tal�lkozhatunk, �s itt honos a hatalmas test� sziklapiton is. Az itt �l� k�gy�k t�bbs�ge (mamba, kobra) kifejezetten m�rges.

Tov�bbi k�t�lt�- �s h�ll�fajok: Var�nusz, vakondgy�kf�l�k, gekk�f�l�k, sarkanty�s tekn�s, ureuszk�gy�, fekete mamba, sziklapiton, puffog� vipera.