|
Blemmik
A blemmik vagy blemmk (grgsen: Blemmesz, latinosan: Blemmyae), kori nomd, flnomd npcsoport Nbiban s Egyiptom dli s dlkeleti rszn a Keleti sivatagban.
A Blemmesz a mai Egyiptom s Szudn hatrn l hamita bedzsa trzs seit neveztk a hellnisztikus kori szvegekben.
A blemmyes sei valsznleg azonosak a egyiptomi szvegekben szerepl medzsaikkal, akik mr Kr. e. 2. vezred ta rendszeresen fenyegetst jelentettek a Fels-Egyiptom szmra. A Kzpbirodalom frai mr rendszeresen alkalmaztk ket zsoldosknt az egyiptomi hadseregben. Az jbirodalom kortl medzsai sz pedig mr a mr a bels rendfentart (rendri) alakulatok szinonmjv vlt az egyiptomi nyelvben.
A Kr. e. 1. vezredben viszonylag kevs forrsunk van rluk, de a 3. szzadtl, ismt egyre komolyabb fenyegetst jelentettek rmai Egyiptomra. Egyes forrsok szerint (Historia Augusta) Probus csszr uralkodsa alatt egy idre a fels-egyiptomi Coptost (Qift) is elfoglatk, azonban ez adat valsznleg csak rabl hadjratokra utal.
Diocletianus csszr hadjrattal s a fels-egyiptomi erdrendszer megerstsvel (ekkor plt t tbbek kztt a luxori templom erdtmnny) igyekezett gtat vetni tmadsaiknak. Ennek ellenre a 4–6. szzadban nem cskkent jelentsen a betrseik szma.
A Meroitikus Kirlysg sszeomlsa (350 k.) utn egy rvid idre sikerlt elfoglalniuk a Nlus-vlgy egy szakaszt Als-Nbiban, Kalabsa krnykn 390 krl. Ugyanebben az idben mr a blemmyes trzsek uraltk a Keleti sivatag legfontosabb arany s smaragdbnyit, valamint a sivatagon t vezet kereskedelmi utak forgalmbl is jelents vagyonra tettek szert. Mobilitsukat s gyors tmadsaikat jelentsen segtette a teve elterjedse.
A Nlus-vlgybl Nobadia uralkodja, a noba Silko kirly szortotta ki vglegesen ket, valsznleg a biznci udvar tmogatsval 450 krl. Az 5. – 6. szzadban egyes csoportjaikat valsznleg foederatiknt (szvetsgesknt) teleptettk le Fels-Egyiptomban. (Gebelein)
A Blemmesz elnevezs a 7. szzadtl eltnik a szvegekbl s az arab szerzk mr bedzsaknt rnak a gyakran portykra indul sivatagi trzsekrl.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
