A Matupi-barlang a szubszaharai Afrika fontos r�g�szeti felfedez�se. A barlang a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g Orientale tartom�ny�ban tal�lhat� Ituri erd�s�gben fekszik. T�rt�nete t�bb mint 40 000 �vre ny�lik vissza, ami�ta a helyi emberek folyamatosan haszn�lj�k. A barlangot 1997-ben felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g javaslati list�j�ra.

A Matupi-barlangot 1973-ban fedezte fel Francis Van Noten, a belgiumi Tervuren Kir�lyi K�z�p-Afrikai M�zeum�nak kutat�ja. A felt�r�si munk�k 1973-74-ben folytak. A barlang t�bb mint 2 m-es �led�ke a fels� 25 cm-en jelenkori �s vaskori leleteket tartalmaz, majd a folyamatos tov�bbi r�tegek mikrolitikus k�korszaki maradv�nyokat rejtenek, a lerak�d�sok als� r�teg�ben 40 000 �vvel ezel�tti id�b�l. A barlang talaja a r�g�szeti felt�r�sok sz�m�ra kedvez� volt, sem t�l nedves sem t�ls�gosan savas, �gy a szerves maradv�nyok kell�k�ppen megmaradtak, legal�bbis az �led�k fels� r�tegeiben.

A legm�lyebb r�teg 32 000-40 700 �vvel ezel�tti id�szakb�l sz�rmazik. Ezt a vil�g legr�gebbi mikrolitikus technol�gi�ja jellemzi. A Matupi-barlang mikrolitikus k�szersz�m-technol�gi�j�nak korszaka k�l�n�sen �rdekes. A mikrolitok kicsiny, k�b�l k�sz�lt k�pikkelyek vagy peng�k, melyeket f�b�l vagy csontb�l k�sz�lt nyelekbe er�s�tettek, �sszetett szersz�mokat hozva �gy l�tre. Hossz� p�lc�ra er�s�tett mikrolitok egy ny�l r�sz�t k�pezt�k; sorban egym�s mell� helyezve pedig v�g�szersz�mot alkottak.

A k�szersz�mok miniat�riz�l�sa jelent�s technol�giai fejl�d�st t�kr�z. Az �les k�vek kicsiny, sokoldal�an haszn�lhat� darabjai k�nnyebb� tett�k a vad�sz�-gy�jt�get� emberek �ltal hordott terhet, �gy megn�velve az �ltaluk bej�rhat� t�vols�gokat. A modul�ris kivitel azt jelentette, hogy a mikrolitokat �gy lehetett k�l�nf�le haszn�lati eszk�z�kbe �p�teni, hogy jav�t�sukkor nem kellett �j szersz�mot k�sz�teni, csak a t�r�tt darabot kellett kicser�lni.

A Matupi-barlang ennek a technol�giai forradalomnak legkor�bbi szakasz�t k�pviseli, de ez nem jelentette azt, hogy a k�korszak emberei mez�gazdas�g �s erd�irt�sra alkalmas eszk�z�k n�lk�l �ltek volna. Bebizonyosodott, hogy a Matupi-barlang mikrolit eszk�zeinek k�sz�t�i akkor �ltek itt, amikor a barlangot m�g nem vette k�r�l es�erd�. A radiokarbon vizsg�latok a legut�bbi j�gkorszakra mutatnak, mely mintegy 12 000 �vvel ezel�tt �rt v�get. A Matupin�l tal�lt �llati csontok �s n�v�nyi maradv�nyok ink�bb szavann�ra utalnak, semmint erdei k�rnyezetre. A legut�bbi j�gkorszak sz�razabb kl�m�ja szavann�s ter�letekkel szaggatta meg az erd�t, melyek megn�velt�k a vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� emberek sz�m�ra rendelkez�sre �ll� ter�letek v�ltozatoss�g�t. Ebben a k�rnyezetben a mikrolitok azt a technol�giai t�bbletet ny�jtott�k az emberek sz�m�ra, melyekkel nagyobb t�vols�gokat tehettek meg, �s ugyanazzal a modul�ris �s az ig�nyeknek megfelel�en alkalmazhat� szersz�mk�szlettel t�bbf�le feladatot v�gezhettek el.

A barlangi �led�k radiokarbon vizsg�lata valamint pollen-anal�zise azt mutatta, hogy az �ghajlat a mait�l nagyon elt�r� volt. A k�rny�ken jelenleg 1700 mm az �ves csapad�kmennyis�g, a ter�letet fajokban gazdag egyenl�t�i erd� bor�tja. 14 000 �vvel ezel�tt az �ghajlat sokkal sz�razabb volt, a barlang k�zel�ben szavanna ter�lt el.

Az als� r�tegb�l (140-185 cm) viszonylag kev�s k�kori maradv�ny ker�lt el�. Ez a r�teg a 21 000 – 32 000 �vvel ezel�tti id�szakb�l sz�rmazik.

A k�z�ps� r�teg (65-140 cm) 12 000 – 21 000 �vvel ezel�tti korb�l sz�rmazik. K�korszaki leletekben nagyon gazdag, megeml�tend� a pattintott k�kori „Kw�” d�sz�t�s.

A legfels� r�teg a mikrolitikus technol�gi�j� �jk�korban keletkezett 3000 - 12 000 �vvel ezel�tt, majd ezt vaskorszaki maradv�nyok k�vetik.