|
Szobrszat
A legkorbbi ismert szobrszati hagyomny a Szahartl dlre Nigria szaki rszn, az i. e. 1. vezred kzepn alakult ki. Nok-kultrnak is nevezik, naturalista terrakotta emberalakokat foglal magban. Ezek az alakok gyakran leegyszerstett formk, arnytalanul nagy fejjel s szemekkel. A Nok-kultra valsznleg hatssal volt az Ifei Kirlysg gazdag szobrszatra Nigria dlnyugati rszn (11-17. szzad).
Nyugat-Afrika s Kzp-Afrika szinte valamennyi orszgnak hagyomnyos mvszetre jellemzek a faragott faszobrok s maszkok. Ezeket a szertartsi beavatsokra, gygytshoz s a szellemekkel val kommuniklshoz ksztettk. Sok figura, pldul a Maliban l dogonok s bambark elegnsan stilizlt alakjai az sk kultusznak rszt kpezik. A maszkok s a szobrok elre nznek, s ltalban egy fggleges tengelyre szimmetrikusak. Az alakokat rendszerint egyetlen fbl faragtk, a maszkokat tollal, gynggyel, szrrel vagy nvnyi rostokkal dsztettk. A kzp-afrikai bakubk tncmaszkjai klnsen finom kidolgozsak. Van amikor kombinljk a maszkot s a szobrokat, pldul a jorubk epa-maszkjainl, melyeknek lnk sznekkel kifestett szobrocska van a fejn, gy akr a 2 mtert is elrhetik.
A szobrszatban elssorban bronzot, srgarezet, aranyat, elefntcsontot, agyagot hasznltak. Eszkzknt legelterjedtebb a vasbalta, a ks, s a vs. A mvszet gykere a vallsi kpzetekben s a trsadalmi intzmnyekben van.
A leghresebb darabokat a 19. szzadban s a 20. szzad elejn gyjtttk ssze az eurpai mgyjtk. Egyes eurpai mvszekre, pldul Picassra s Matisse-ra nagy hatst gyakorolt az afrikai szobrszat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
