A sona /ˈʃoʊnə/ zimbabwei �s d�l-mozambiki n�pcsoportok gy�jt�neve, amelyek a sona (bantu) nyelv valamelyik dialektus�t besz�lik. T�bbnyire f�ldm�vel� �letm�dot folytatnak, babot, kukoric�t, f�ldimogyor�t, t�k�t �s �desburgony�t termesztenek. K�r�lbel�l kilencmilli�an vannak, �k adj�k Zimbabwe lakoss�g�nak h�romnegyed�t. A 19. sz�zad v�ge �ta Zambi�ban is �l egy kis csoportjuk. �t f� kl�njuk a karanga, a zezuru, a manyika, a ndau �s a korekore. Legk�zelebbi rokonuk a lemba �s a ndebele n�p.

A sona n�p �sei val�sz�n�leg az els� �vezredben a helyi szan n�p �s a gokomere h�d�t�k (saj�t nyelv�k�n a hungw�k �s a mbir�k) kevered�s�b�l keletkeztek. �k �p�thett�k 600 k�r�l Nagy-Zimbabw�t �s a t�bbi fallal k�rbevett �si zimbabwei telep�l�st. Bel�l�k v�lt ki t�bb mai afrikai t�rzs, p�ld�ul a venda �s a lovendu. 1420 k�r�l a karanga kl�n Mwanamutapa vezet�s�vel megalap�totta a Mwanamutapa birodalmat, az els� nagy zimbabwei civiliz�ci�t. Az 1440-es �vek k�zep�re a birodalom kiterjedt az eg�sz zimbabwei plat�ra �s a mai Mozambik egy r�sz�re; a f�ldm�vel�s mellett a sz�v�-, vas-, arany- �s r�zipar is fejlett volt. M�k�d�s�nek tet�pontj�n az ott k�sz�lt aranyt�rgyak n�melyike K�n�ig is eljutott. 1490-ben a birodalom k�t r�szre szakadt, az �szaki Mwanamutapa az Indiai-�ce�nt�l a mai K�z�p-Zambi�ig, �s K�z�p-Zimbabw�t�l a Zamb�zi foly�ig terjedt. A d�li r�sz, Changamire, mag�ba foglalta Nagy-Zimbabw�t. A k�t birodalom ebben a korszakban D�lkelet-Afrika leghatalmasabb t�rsadalm�t alkotta, a karang�k vezet�se alatt.

1500 k�r�l a birodalom hanyatl�snak indult. Bels� hatalmi harcok sor�n egyre kisebb birodalmakra, majd apr� t�rzsi �llamokra szakadt; ezid�t�jt megjelentek a portug�lok is, �s a 16–17 sz�zadban fokozatosan �tvett�k az uralmat. 1690-ben sz�mos sona �llam a rozwi birodalomm� egyes�lt, �s kiszor�totta a portug�lokat a megsz�llt ter�letek nagy r�sz�r�l. A k�vetkez� k�t sz�zad Dhlo-Dhlo, Khami �s Nagy–Zimbabwe m�sodik f�nykora volt. A 19. sz�zad k�zep�n �r�k�s�d�si visz�lyok felapr�zt�k a birodalmat, majd a Mzilikazi vezette ndebele csoportok (akiket a Saka Zulu vezette zuluk kiszor�tottak saj�t ter�let�kr�l) romba d�nt�tt�k a birodalmat, lak�inak nagy r�sze elmenek�lt. A k�lcs�n�sen �rthet� nyelvet besz�l� csoportok az angol gyarmatos�t�k ellen v�vott 1896–97-es f�ggetlens�gi h�bor�, az els� chimurenga idej�n egy Mukwati nev� vall�si vezet� alatt egyes�ltek a mai sona n�pp�.

A feh�r vezet� r�teg elleni f�ggetlens�gi harc, a m�sodik chimurenga idej�n a son�k, k�z�l�k is f�k�nt a karang�k voltak a ZANLA, a Zimbabwei Nemzeti Felszabad�t� Hadsereg der�khada a feh�rek elleni h�bor�ban, m�g a riv�lis ZIPRA (Zimbabwei N�pi Felszabad�t� Hadsereg) tagjai t�bbynire ndebel�k voltak. A h�bor� ut�n az �lre ker�l� Robert Mugabe m�ra nagyr�szt zezurukkal t�lt�tte fel a korm�nyt, a karang�k �gy kiszorultak a vezet�sb�l.