A magyarabok vagy magyar�bok N�bi�ban, a mai Egyiptom �s Szud�n hat�r�n �l�, mag�t magyarnak vall� n�pcsoport. Nev�k magyar-n�biai sz��sszet�tel, jelent�se „magyar t�rzs” (a magyar+arab �sszet�telre val� visszavezet�s t�ves). Mohamed Hasan Osman, a Magyarabok Sz�vets�g�nek sz�viv�je szerint 50-60 ezren vannak;Fodor Istv�n orientalista ezzel szemben 10-12 ezerre tette a sz�mukat.

A n�biai anyanyelv� magyarabok N�bia egyiptomi r�sz�ben eredetileg An�ba, Tuska, Gatta �s Ibrim telep�l�seken �ltek; 1964-ben, az Asszu�ni-g�t meg�p�t�se ut�n ezek a falvak v�z al� ker�ltek. Az egyiptomi korm�ny Kom Omb� k�zel�be telep�tette �t �ket, ahol azonos n�ven �jra�p�tette a falvakat. N�bi�n k�v�l Kair�ban, Alexandri�ban �s Mansz�r�ban vannak diaszp�r�ik.
Szud�nban jelent�s k�z�ss�g�k �lt a N�lus-parti V�di Halfa v�ros�ban, �s a parttal szemk�zti Magyar�rti-szigeten. Az el�raszt�s ut�n az eti�p hat�r k�zel�ben lev� Hasm el-Kirb� faluba telep�tett�k �t �ket. �lnek m�g magyar�bok Kart�mban, Atbar�ban �s Port Szud�nban is.
Egy m�sik, arab anyanyelv� csoport �l Asszu�nban; az � lakhely�ket nem
vesz�lyeztette a g�t meg�p�t�se.

A magyarabok mond�i szerint �seik 1517-ben �rkeztek Egyiptomba I. Szelim oszm�n-t�r�k szult�n h�d�t� hadsereg�vel, majd a hadj�rat ut�n r�szt vettek az Alexandri�ban h�trahagyott katon�k zend�l�s�ben. Ezut�n egy Ibrahim el-Magyar, azaz �brah�m, a Magyar (m�s v�ltozatban Haszan el-Magyar) nev� tiszt vezet�s�vel V�di Half�ba menek�ltek.
A t�rt�netet al�t�masztja P�csv�radi G�bor ferences szerzetes B�nffy J�nos kir�lyi f�poh�rnokmesternek �rt levele, amelyben besz�mol arr�l, hogy 1516-ban szem�lyesen is besz�lt a Jeruzs�lemen �tvonul� t�r�k hadseregben szolg�l� magyarokkal.
Az asszu�ni magyaraboknak k�l�n eredetmond�i vannak: eszerint M�ria Ter�zia idej�n �rkeztek, �s ellent�tben a t�bbi, kereszt�nyk�nt �rkez� magyarabbal, kezdett�l fogva iszl�m vall�s�ak voltak. El�deik val�sz�n�leg a t�r�k h�dolts�g idej�n iszl�m hitre �tt�rt magyarok, akiket M�ria Ter�zia a hit�k miatt kiutas�tott az orsz�gb�l.

Alm�sy L�szl� az 1920-1930-as �vekben t�bb aut�s �s rep�l�g�pes exped�ci�t vezetett Egyiptomba, Szud�nba �s L�bi�ba, ennek sor�n N�bi�ban, V�di Half�ban tal�lkozott az ott �l� magyarab t�rzs k�pvisel�ivel. Tervezt�k egy hosszabb ideig ott tart�zkod� k�ld�tts�g meneszt�s�t Magyarorsz�gra, erre azonban a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se, az ut�na k�vetkez� politikai helyzet �s az Asszu�ni-g�t �p�t�se miatt nem ker�lt sor.
Fodor Istv�n orientalista t�bb l�togat�s ut�n 1993-ban tudom�nyos exped�ci�t vezetett a magyarabok f�ldj�re; az 1998-ra tervezett m�sodik, nagyobb szab�s� exped�ci�ra szponzorok hi�ny�ban nem ker�lt sor. A tervezett exped�ci� r�sztvev�i a k�vetkez� kutat�k lettek volna: Fodor Istv�n keletkutat� �s arabista, S�rk�ny Mih�ly n�prajzkutat�, Borsos Bal�zs n�prajzkutat� �s egyben filmes, B�res Judit �s M�tneki J�lia hum�ngenetikus, Szombathy Zolt�n arabista �s Koltay Erika n�prajzos, biol�gus Vujity Tvrtko egy epiz�dot k�sz�tett vel�k a Pokoli t�rt�netek sorozat�ba. A Magyar Iszl�m K�z�ss�g 2006-ban t�bb t�zmilli�s nagys�grendben k�ld�tt a Wadi Halfa-i k�rh�zba m�szereket, orvosi eszk�z�ket. A szud�ni magyarab egyes�let eln�k�vel a MIK-nek kifejezetten j� a kapcsolata, 2006-ban Magyarorsz�gon j�rtak, l�togat�son. A MIK-kel k�z�sen parlamenti l�togat�son is r�szt vettek.

A Magyarok Vil�gsz�vets�ge 1992-ben felvette �ket tagjai k�z�.