A kopt m�v�szet az egyiptomi kereszt�nyek m�v�szete a IV-VIII. sz�zadban. Kopt m�v�szetr�l nyelvi, vall�si �s etnikai �rtelemben besz�lhet�nk.

A koptok m�v�szete er�teljesen �rizte a hellenisztikus trad�ci�t. Nemcsak a form�kban, hanem a t�mav�laszt�sban is (oszlopf�k�n �s faragv�nyokon antik mitol�giai jelenetek). A kopt m�v�szetet nem tartj�k �n�ll�nak, hanem a biz�nci m�v�szet helyi v�ltozatak�nt �rtelmezik. Ezt az �p�t�szet, szobr�szat �s fest�szet vizsg�lata egyar�nt meger�s�ti.

A kopt �p�t�si tev�kenys�g r�gebbi templomok �talak�t�s�val kezd�d�tt meg: m�dos�tott�k a r�gi egyiptomi templomok beoszt�s�t, falfestm�nyekkel l�tt�k el �ket. (M�g a luxorit �s karnaki templomokat is.) Az �p�t�szet az 5. sz�zadt�l kezdett kiteljesedni, sz�riai �s biz�nci hat�sok form�lt�k. Kialakult a saj�tos, T-form�j� bazilika, t�bbek k�z�tt a r�mai bazilik�b�l (Arcadius cs�sz�r bazilik�ja). A rendk�v�l fejlett szerzetesi kult�ra kolostorokat �s templomer�s�ket �p�ttetett. A legh�resebb eml�kek a hermoupoliszi bazilika (5. sz., egy Szent M�n�sz tisztelet�re �p�lt zar�ndokhely, ami cella trichora f�l� �p�lt, ennek k�sz�nheti k�l�nleges alaprajzi form�j�t); a denderai bazilika; A V�r�s- �s a Feh�r-kolostor; a bawiti kolostor; az asszu�ni Szent Simeon-kolostor. Korai kopt telep�l�s nyomait t�rt�k fel Abdallah Nirqiben. Ezt folyamatosan lakt�k a 12. sz�zadig, mert N�bi�t csak k�s�bb h�d�totta meg az iszl�m. N�bi�ban a k�sei kopt id�k �p�t�szeti hagyom�nya �vsz�zadokra megk�vesedett.

A koptok maradand�t alkottak az ikonfest�szet t�rt�net�ben, aminek egyik k�zvetlen el�zm�nyeik�nt a f�jj�mi m�miaportr�kat eml�tik. A kopt festm�nyeket, t�blak�peket �s falfestm�nyeket egyar�nt, er�teljes kont�rok jellemzik, mell�zik a testis�get, er�s s�t�t (nem fekete) kont�rokat h�znak. Szent M�n�sz ikonogr�fi�ja k�l�n�sen fejlett �s differenci�lt.

A mai k�nyv els� form�ja, a k�dex a koptokt�l sz�rmazik. Pergamenre vagy papiruszra �rtak, a lapokat �vf�zetekk� f�zt�k �ssze, �s b�rrel bevont, t�bb r�tegben �sszeragasztott papiruszt�bl�kkal l�tt�k el. Ezek a mai �rtelemben vett k�nyvk�t�s els� eml�kei. Kopt szerk�nyvek a 20. sz�zadban ker�ltek el� F�jj�mban, homokkal betemetett cisztern�kb�l. Kezdetben csak egy �v (76 lap) volt egy k�nyv, azt�n t�bb �vet f�ztek �ssze. A n�gy evang�liumot tartalmaz� 7-8. sz�zadi kopt k�dex a New York-i Pierpont Morgan Libraryben. A k�nyvk�t�szet b�rfelhaszn�l�sb�l k�vetkeztetni lehet a b�rd�szm�vess�gre is, hasonl� st�lusban d�sz�tett papucsot is tal�ltak m�r.

A kopt nyelv� Bibli�k k�zi fest�s� illusztr�ci�kat tartalmaznak. Fresk�ik kifejez�ereje nagy, a szemek kidolgoz�s�ra nagy hangs�lyt fektettek.