A kikujuk Kenya legn�pesebb etnikai csoportja. Magukat agĩkũyũ n�ven eml�tik, a kikuju ennek angliciz�lt �s r�vid�tett v�ltozata. Keny�ban az Ethnologue adatai szerint mintegy 5,347 milli� kikuju �l, az orsz�g n�pess�g�nek mintegy 22%-a]. A kikujuk a kikuju nyelvet besz�lik, amely a bantu nyelvek k�z� tartozik. Sokan besz�lnek szuah�li�l �s angolul is. K�zeli rokonaik az embu, mbeere �s meru n�pek, akik szint�n a Kenya-hegy k�r�l �lnek. A kabete alt�rzshez tartoz� kikujukat, akik a sz�lesebb Kiambu �s Murang'a k�rzetekben �lnek, er�s v�rs�gi kapcsolatok k�tik a masz�jokhoz. Kev�sb� keveredtek m�sokkal a Kirinyaga �s Nyeri r�gi�kban �l� kikujuk.

Eredet�k bizonytalan. Az etnol�gusok felt�telez�sei szerint Nyugat-Afrik�b�l �rkezhettek Keny�ba m�s bantu t�rzsekkel egy�tt. a mai Tanz�nia ter�let�t el�rve a Kilimandzs�r� hegyt�l keletebbre h�z�dtak a mai Keny�ba, ahol egy r�sz�k a Kenya-hegy k�r�l telepedett le, m�sok Afrika d�libb r�szeibe v�ndoroltak tov�bb. Eredetileg vad�szok-gy�jt�get�k lehettek, de m�s neolitikus n�pekt�l elt�r�en a kikujuk nem a p�sztorkod�sra t�rtek �t, hanem a Kenya-hegy k�r�li �s a Kenyai fenns�kon elny�l� term�keny f�ldek m�vel�s�be fogtak.

Szomsz�daikkal, a masz�jokkal �ltal�ban j� viszonyban voltak �s �l�nk kereskedelmet folytattak. Ezt az �si rendet azonban felbor�totta a brit gyarmatos�t�s Az 1880-as �vekt�l a britek el�sz�r a tengerparti vid�keken telepedtek meg, k�s�bb Nairobiban, amikor a Vikt�ria-t� partj�r�l a szomsz�dos Ugand�ba tart� vas�tvonalat �p�tett�k. A kikujukt�l elvett�k term�f�ldjeiket �s egy kis rezerv�tumba szor�tott�k vissza �ket.

A t�rsadalmi probl�m�kra, a f�ld elveszt�s�re �s a gyarmatos�t�si nyom�sra v�laszul az 1920-as �vekt�l felgyorsult a kikujuk �nszervez�d�se. Ekkor hozt�k l�tre fiatal, misszi�kban nevelt kikujuk, k�zt�k Dzsomo Kenyatta a m�rs�kelten radik�lis Kikuju K�zponti Sz�vets�get. A gyarmatos�t�sellenes �rzelmek �s a bels� ellent�tek vezettek a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a mau-mau felkel�shez, amelyet a kikuju k�zponti fenns�kon v�vtak 1952 �s 1958k�zt, f�k�pp a k�z�p-kenyai dzsungelek gerill�i t�bbek k�zt Dedan Kimathi vezet�s�vel. Sokakat a britek tart�ztattak le �s a bels� harcokban sok kikuju vesztette �let�t. A felkel�s mindenesetre hozz�j�rult a f�ggetlens�gi t�rekv�sek gy�zelm�hez.

A f�ggetlen Kenya els� eln�ke, Dzsomo Kenyatta kikuju volt, ahogy a harmadik eln�k, Mwai Kibaki is az.

A kikujuk egyistenh�v�k. A legenda szerint Ngai teremt� isten („az Oszt�”), akit a masz�jok �s a kamb�k is im�dnak, a K�r�nyag�n �l, amelyet a Kenya heggyel azonos�tanak. A hagyom�ny szerint � teremtette a f�ldet, elt�phetetlen k�tel�ket hozva l�tre a f�ld �s a rajta �l� emberek k�zt. � h�vta mag�hoz az �ssz�l�ket Kikujut �s Mumbit. Ut�bbinak kilenc l�nya sz�letett, akik 9 t�rzs �sany�i. A hagyom�nyos kikuju vall�s nagy fontoss�got tulajdon�t a csal�di hagyom�nynak �s az erd�nek. Er�sen visszaszorul�ban van: ma a kikujuk 73%-a kereszt�nynek tartja mag�t.