A himba t�rzs egy f�lnom�d p�sztorn�p Nam�bia �szaki r�sz�n, a Kunene r�gi�ban. Egyike azon kev�s afrikai bennsz�l�tt csoportnak, akiknek siker�lt meg�rizni�k eredeti �letm�djukat; �nfenntart�ak, �s t�bbs�g�k a k�lvil�gt�l elszigetelten �l. K�l�n�s ismertet�jel�k a n�k b�r�nek �s haj�nak v�r�s sz�ne, amit egy okker, zs�r �s n�v�nyi anyagok kever�k�b�l el��ll�tott ken�ccsel �rnek el.

A himb�k �sei t�bb sz�z �ve k�lt�ztek a mai Nam�bia �s Botswana ter�let�re, amikor sz�mos bantu nyelven besz�l� kelet-afrikai n�pcsoport nyugatra v�ndorolt. 150 �ve k�t csoportra szakadtak, a himb�k maradtak, a herer�k pedig d�lre v�ndoroltak.

Ett�l kezdve sorra �rt�k �ket a csap�sok. A 19. sz�zad v�g�n a ny�jaikat fosztogat� d�li nama szomsz�daik kis h�j�n a pusztul�sba sodort�k �ket. 1904-ben a n�met gyarmati uralom elleni herer� l�zad�sra v�laszul Lothar von Trotha n�pirt�st rendezett a bennsz�l�ttek k�z�tt, aminek sok himba is �ldozatul esett. Az apartheid idej�n saj�t ter�letet jel�ltek ki nekik Kaokoland n�ven, �s megtiltott�k, hogy elhagyj�k a hat�rait. Kaokoland hivatalosan auton�m tartom�ny volt, de sosem alakult saj�t korm�nyzata; v�g�l 1989-ben hivatalosan is megsz�nt, �s Kunene r�gi� n�ven Nam�bia egyik tartom�ny�v� v�lt. Az 1980-as �vekben egy s�lyos sz�razs�g �llataik 90%-�t elpuszt�totta, sokan a k�zeli Opuwo nyomornegyedeibe vagy a gerill�k ellen harcol� d�l-afrikai hadseregbe k�nyszer�ltek.

A ’90-es �vekben v�get �rt a sz�razs�g �s helyre�llt a b�ke, Nam�bia elnyerte f�ggetlens�g�t. Ezzel a himb�k �letk�r�lm�nyei is kedvez�bb� v�ltak, �s nemzetk�zi aktivist�k seg�ts�g�vel siker�lt megakasztaniuk a nam�biai korm�ny �ltal a Kunene foly�ra tervezett v�zer�m� �p�t�s�t is, amely term�szetes �letter�ket �s szent helyeiket el�nt�ssel fenyegette.

A himb�k sz�m�t ma 20 000 �s 50 000 k�z� teszik.

 

A himba t�rzsi szerkezet k�l�nlegess�ge a k�toldali lesz�rmaz�s: a t�rzs minden tagja k�t kl�nhoz tartozik, az ap��hoz �s az any��hoz. A kl�nt a legid�sebb f�rfi vezeti. A fi�k az ap�k kl�nj�ban �lnek, �s a feles�g a f�rj kl�nj�ba k�lt�zik, de az �llatok �s m�s �rt�kek �r�kl�s�t az anyai kl�n hat�rozza meg: a fi�k nem apjuk, hanem anyai nagyb�tyjuk javait �r�klik. A k�toldali lesz�rmaz�s nagyon ritka; antropol�gusok szerint rendk�v�l neh�z �letk�r�lm�nyek k�z�tt alakul ki, ahol el�nyt jelent, ha v�ls�g eset�n az egy�n k�t k�l�nb�z�, m�s ter�leten �l� csoportra t�maszkodhat. A himb�kn�l emellett az �llat�llom�ny belterjess�g�t is cs�kkentheti: tabuk tiltj�k, hogy a kl�n tagjai bizonyos sz�n� vagy mint�zat� �llatokat birtokoljanak, az ilyeneket el kell cser�lni egy m�sik kl�n�val.

Vall�suk is a k�toldali lesz�rmaz�son alapul, �s az apai kl�nokban gyakorolj�k. A himb�k egy t�voli teremt�ben hisznek, akinek a seg�ts�g�t csak az �s�k szellemeinek k�zbenj�r�s�val lehet elnyerni. A szertart�saik szent t�zek k�r� �sszpontosulnak, amelyeket az �s�k s�rjain gy�jtottak, �s az apai kl�n vezet�j�nek csal�di t�zhely�ben �riznek. A s�roknak a vit�k rendez�s�ben is szerepe van: az legeltethet egy adott ter�leten, akinek t�bb �s r�gebbi �s�nek van ott s�rja.