A bantuk vagy bantu n�pek sz�mos afrikai n�pcsoport �sszess�ge. A bantu n�pek k�z� t�bb mint 400 n�pcsoport tartozik a Szubszaharai Afrik�ban, Kamerunt�l K�z�p-Afrik�n �s Kelet-Afrikl�n kereszt�l D�l-Afrik�ig. A bantu n�p mindegyike valamely bantu nyelvet besz�li (a niger-kong�i nyelvek egy alcsoportja), �s kultur�lis hagyom�nyaik is hasonl�ak. Egyes sz�kebb r�gi�kon bel�l a k�l�nb�z� bantu nyelveket haszn�l�k t�bb�-kev�sb� k�lcs�n�sen meg�rthetik egym�st, az eg�sz bantu n�pess�get tekintve azonban nyelvi szempontb�l �ppen annyira v�ltozatos, mint az indo-eur�pai nyelvek csal�dja.

A ma elfogadott elm�letek szerint a bantu �shaza valahol a mai Nig�ria �s Kamerun d�lnyugati hat�ra k�r�l lehetett 5000 �vvel ezel�tt, �s a bantu a niger-kong�i nyelvcsal�d egyik �ga.

Az 1960-as �vekben err�l nagy vit�k folytak. Joseph Greenberg, �sszehasonl�t�sokat v�gezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstru�lhat� proto-bantu nyelv sok hasonl�s�got mutat a Nig�ria d�lkeleti r�sz�ben besz�lt nyelvekkel. Ezt azzal magyar�zta, hogy �vsz�zadok alatt a proto-bantu kelet �s d�l fel� terjedt �s itt m�sodlagos k�zpontokb�l rajzott tov�bb.

Malcolm Guthrie ezzel szemben, a bantu nyelvek k�zti �sszehasonl�t�sokra �p�tve, �gy v�lte, egyetlen k�z�p-afrikai kirajz�si pont l�tezett, amelyb�l a nyelv minden ir�nyban nagyj�b�l egyenletesen sz�tterjedt. A f�ldm�vel�s �s az �llatteny�szt�s j�vev�nyszavainak vizsg�lata a sz�lesebb niger-kong�i nyelvcsal�d nyelveiben azonban ezt az ut�bbi elm�letet kiz�rta. Az 1990-es �vekben Jan Vansina �llt el� egy �thidal� jelleg� elm�lettel, amely szerint l�teztek m�sodlagos �s harmadlagos k�zpontok.

A f�ldm�vel� �s �llatteny�szt� n�pek terjeszked�se el�tt - amelyekhez a bantuk is tartoztak - az Egyenl�t�t�l d�lre es� Afrik�t vad�sz� �s gy�jt�get� n�pek lakt�k. Ezek k�zt egyesek a mai k�z�p-afrikai erdei n�pek (a pigmeusok) �sei voltak, akik ma m�r bantu nyelveket besz�lnek. M�sok az �s-kojszan nyelvet besz�lt�k, akiknek kissz�m� mai vad�sz�-gy�jt�get�, nyelv�ket meg�rz� lesz�rmazottja a Kalah�ri sivatag k�r�li sz�raz ter�leteket lakja. A koikoik (hottentott�k) �s a szanok (busmanok) lesz�rmazottai k�z�l sokan sz�nes identit�st vallanak a mai D�l-Afrik�ban �s Nam�bi�ban �s afrikaans vagy angol nyelven besz�lnek.

�si eposzok, h�sk�ltem�nyek:

• Mba
• Mwindo
• �nek Liong�r�l