A welait�k (welayt�k, walaytt�k vagy wolait�k) egy n�pcsoport Eti�pi�ban, sz�muk k�zel k�tmilli�. Eti�pia n�pess�g�nek 2,3%-�t teszik ki, amivel az orsz�gban ez a hetedik legnagyobb n�pcsoport.
A welait�k els�sorban a D�li nemzetek, nemzetis�gek �s n�pek sz�vets�gi �llamban, annak k�z�ps� r�sz�n fekv� Welaita Z�n�ban �lnek. Ar�nyuk a sz�vets�gi �llamon bel�l 10,7%, amivel a m�sodik legnagyobb n�pcsoportot alkotj�k.

A welait�k �llam�t a 13. sz�zad k�zep�n alap�tott�k. Uralkod�jukat kawo c�mmel illett�k. A Damot-, majd a Wolaitamola-dinasztia id�szak�b�l egyetlen uralkod� nev�t sem ismerj�k. A 16. sz�zadi oromo v�ndorl�s ut�n tigray eredet� dinasztia uralkodott rajtuk eg�szen a 19. sz�zad v�g�ig. A welait�k az 1890-es �vekben ker�ltek �ssze�tk�z�sbe d�l fel� terjeszked� Eti�p Cs�sz�rs�ggal. A harcokat le�r� Bahru Zewde szerint ez volt a terjeszked� II. Menelik egyik legv�resebb hadj�rata. A welaita sz�jhagyom�ny szerint a harcokban 118 000 welaita �s 90 000 eti�p katona esett el. A welait�k Tone nev� utols� kaw�j�t v�g�l 1896-ban gy�zt�k le, �s a ter�letet beolvasztott�k az Eti�p Cs�sz�rs�gba, de 1974-ig megmaradt r�szleges �nigazgat�sa, korm�nyz�i ugyanis k�zvetlen�l az uralkod� al� voltak rendelve. A welait�k f�ldj�t a Derg uralma alatt Sidamo tartom�nyba olvasztott�k. 1991-ben a 9-es r�gi�ba ker�lt, majd az 1995-�s sz�vets�gi alkotm�ny alapj�n a D�li nemzetek, nemzetis�gek �s n�pek sz�vets�gi �llamhoz ker�lt, amelyen bel�l 2001 november �ta �n�ll� z�n�t alkot.

A welaita (vagy m�s n�ven ometo) nyelvek az afro�zsiai nyelvcsal�d om�i �g�hoz tartoznak. Nyelvj�r�sa a zala, valamint a sz�mos esetben �n�ll� nyelvk�nt felt�ntetett melo, oyda �s a gamo-gofa-dawro nyelvek. A nyelvnek az 1940-es �vek �ta van �r�sbelis�ge, amikor szud�ni misszion�riusok seg�ts�g�vel megalkott�k azt (az �jsz�vets�get 1981-re, a Bibli�t 2002-re ford�tott�k le).

A welait�k k�z�tt a kereszt�nys�g (protest�ns felekezetek, Eti�p Ortodox Egyh�z) a legelterjedtebb vall�sa, de a hagyom�nyos t�rzsi vall�sok �s az iszl�m k�vet�i is megtal�lhat�ak.