Az amhar�k egy n�pcsoport �szakkelet-Afrik�ban, Eti�pia m�sodik legn�pesebb nemzetis�ge. Sz�muk vil�gszerte t�bb mint 20 milli�, ebb�l 98,5% �l Eti�pi�ban, els�sorban Amhara sz�vets�gi �llamban. Az �ltal�nosan elterjedt v�lem�ny szerint Eti�pia uralkod� r�tege �vsz�zadok �ta az amhar�k k�z�l ker�l ki, �s b�r val�ban �k voltak az orsz�g politikailag legfontosabb n�pcsoportja, a t�bbi n�p (orom�k, tigray-k) szerep�t sem szabad lebecs�lni. A f�lre�rt�s oka sok esetben az, hogy a t�bbi n�p elitje is gyakran amhara nyelvet besz�lt illetve amhara neveket haszn�lt.

A sz� eredete vitatott: vagy a „kellemes, sz�p” kifejez�sekb�l ered, vagy a Jemenben a 2-6. sz�zad k�z�tt fenn�llott Himjarita Kir�lys�ggal van kapcsolatban. M�sik k�t lehet�s�g a ge'ez nyelv� „szabad ember”, de az is lehet, hogy a k�z�pkori Amhara tartom�nyra vezethet� vissza. A kifejez�s a 20. sz�zad utols� �vtizedeiig az amhara nyelven besz�l� emberekre, vagy a Wollo tartom�nyban �l�kre vonatkozott. Napjainkban azonban a region�lis �sszetartoz�s-tudat (az egykori tartom�nyok alapj�n) feler�s�d�s�vel egy nemzetis�gek feletti gy�jt�fogalomm� kezdett v�lni.

Az amhar�k a s�mi eredet� agazyan n�p ut�dai, akik id�sz�m�t�sunk kezdete t�j�n a mai �szak-Eti�pia �s Eritrea ter�let�n megalap�tott�k az Aksz�mi Kir�lys�got. A birodalom felboml�sa ut�n az amhar�k �s k�zeli rokonaik, a tigray-k meg�r�k�lt�k a kopt kereszt�ny vall�st �s az �llamszervezetet. Az �ltaluk lakott ter�leten t�bb�-kev�sb� �n�ll� tartom�nyok alakultak ki, ilyen volt Begemder, Gojjam, Qwara �s Lasta. A k�z�pkor v�g�re az amhara �s a tigrinya nyelvek elk�l�n�ltek egym�st�l. A k�t n�pcsoport rivaliz�lni kezdett az uralkod�i hatalom�rt, melyet t�bbnyire az amhar�k szereztek meg, majd a 17. sz�zadt�l a gondari �g hatalomra ker�l�s�vel meg is tartottak. A hercegek kor�ban (1755-1855) az orom�k yejju t�rzs� lett a t�nyleges hatalmat jelent� r�gensi c�m, az amhar�k kez�n l�v� cs�sz�ri m�lt�s�g pedig n�vlegess� v�lt. A politikai vezet� szerep csak II. Menelik 1889-es tr�nra l�p�s�vel ker�lt vissza az amhar�k kez�be �s a cs�sz�rs�g 1974-es buk�s�ig els�sorban �k ir�ny�tott�k az orsz�got.