|
Tigrinyk
A tigrinyk (vagy tigray-k, de nem keverendk ssze a tigr nppel) egy npcsoport szakkelet-Afrikban, Etipia s Eritrea terletn. Eritrea npessgnek 50, Etipinak 6,1%-t teszik ki, ezzel a tigrinya Etipia negyedik legnpesebb nemzetisge. Szmuk vilgszerte 7 milli, ebbl ktharmad l Etipiban (elssorban Tigr szvetsgi llamban) s egyharmad Eritreban.
A tigrinya nyelvet beszl npeknek nincs egysges elnevezsk. Etipiban inkbb a tigray, Eritreban a biher-tigrinya vagy tigrinya nvvel illetik ket. A muzulmn tigrinyk itteni elnevezse jeberti, de ket nem szmtjk kln nemzetisgnek.
A tigrinya np eldei a Kr. e. 2000 krl mr Eritrea s szak-Etipia terletn lt smi npek voltak. Tigr tartomny fontos szerepet jtszott az etip s az eritreai kultrk trtnetben. A ksbbi tartomny elkeli csaldfjukat Salamon zsid kirly s Sba kirlynjnek legends fiig, I. Menelikig vezettk vissza. A Kr. e. 8-7. szzadban a D'mt, a Kr. u. els vezredben pedig az Akszmi kirlysg alakult ki a terleten.
A krnyken l tbbi smi nptl val elklnlsk lassan ment vgbe, a tigrinya np els emltse a 8-10. szzad krli idszakbl val. A ks kzpkorban a tigrinyk az amhark fennhatsga al kerltek, sokan kzlk tvettk az amhara nyelvet is.
A tigrinyk 94%-a keresztny, 6%-a muszlim. A keresztny valls ngy ga fordul el kzttk, melyek a kt orszgban ms-ms mrtkben vannak jelen.
Etipia Tigr szvetsgi llamnak lakosai kzl 95,6% az Etip Ortodox Egyhz tagja s 4% muszlim. Az eritreai tigrinyk 73%-a az Eritreai Ortodox Egyhz hve, 12% katolikus, 10% pedig az iszlm kvetje s 5% protestns.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
