Genetikai elemz�s azt mutatja, hogy az egyiptomi sak�l, melyr�l kor�bban �gy hitt�k, az aranysak�l alfaja, val�j�ban a sz�rke farkas rokona.

A felfedez�s azt mutatja, hogy a sz�rke farkas mintegy 3 milli� �vvel azel�tt �rte el Afrik�t, miel�tt elkezdett volna sz�tterjedni az �szaki f�ltek�n. Az egyiptomi farkas (Canis aureus lupaster) a holarktikus (�szaki f�ltekei) sz�rke farkas, az indiai farkas �s a himal�jai farkas rokona. A tanulm�ny a PLoS One foly�iratban jelent meg.   

David Macdonald professzor, a vizsg�lat vezet� szerz�je szerint „Afrik�ban a farkas nemcsak k�rnyezetv�delmi szempontb�l fontos h�r, hanem leny�g�z� biol�giai k�rd�seket vet fel azzal kapcsolatban, az �j afrikai farkasfaj hogyan fejl�d�tt ki, �s �l nemcsak az igazi aranysak�lok, hanem a t�n�kenyen ritka eti�piai farkas mellett, mely teljesen elt�r� faj, mellyel az �j felfedez�st nem is szabad �sszekeverni.”

A kutat�k szerint az �jra elkeresztelt „afrikai farkas” az egyetlen sz�rkefarkas-faj Afri�ban. Emellett felh�vt�k a figyelmet a faj term�szetv�delmi st�tusz�nak azonnal ki�rt�kel�s�re is. Hossz� ideje vita folyik arr�l, hogy az �llat sak�l vagy farkas. A XIX. sz�zadban, Thomas Huxley biol�gus azt �ll�totta, hogy a faj gyan�san a sz�rke farkashoz (Canis lupus) hasonl�t. A XX. sz�zadban, m�s biol�gusok hasonl� kijelent�seket tettek, miut�n megvizsg�lt�k a fajt�l sz�rmaz� kopony�kat. Azonban a taxon�miai oszt�lyoz�s v�ltozatlan maradt.  

A norv�g, eti�p �s brit kutat�k megmagyar�zt�k, mi�rt f�kusz�ltak a fajra. "K�z�p-Eti�pi�ban az eti�p farkassal v�gzett terepvizsg�lata sor�n �szlelt�k, hogy n�h�ny aranysak�l megjelen�s�ben n�mileg k�l�nb�zik a m�sutt �l�kt�l” – �rj�k. Hozz�tett�k, az �llatok „nagyobbak, karcs�bbak voltak �s n�ha feh�rebb sz�nekkel rendelkeztek.” Mindez, �s egy 2004-ben Eritre�ban k�sz�tett fot�, amely egy „farkasszer� �llatot”, mutatott - melyet egyiptomi sak�lnak v�ltek - arra �szt�n�zte �ket, hogy megvizsg�lj�k a r�gi� hegyvid�ki aranysak�ljait �s szekven�lj�k DNS-�ket.  

Claudio Sillero, a vizsg�lat t�rsszerz�je elmondta, „igen leny�g�z�” volt kider�teni, hogy amir�l azt hitt�k, egy relat�ve k�z�ns�ges faj tagja, val�j�ban egy olyan �llat, mely egy sokkal egyed�l�ll�bb csoporthoz tartozik. "A norv�g kolleg�k �ltal v�gzett genetikai vizsg�latb�l kider�lt, hogy az eredm�nyek nagyon er�s hasonl�s�got mutattak a sz�rke farkas m�s alfajaival. Ez�rt nagyon b�zunk benne, hogy elt�r� csoportot vizsg�lunk.” Sillero elmagyar�zta, mi lesz a k�vetkez� l�p�s ahhoz, hogy a fajt form�lisan is �j oszt�lyba sorolj�k. "Hagyom�nyos m�don, form�lis morfol�giai le�r�st kell csin�lni egy minta�llatr�l. Azonban arra is van lehet�s�g, hogy a fajt kiz�r�lag a genetikai anyag alapj�n �rhatjuk le."

Mostan�ig a sz�rke farkas �letter�r�l �gy hitt�k, a S�nai-f�lszigetig ny�lik, �m az afrikai f�kontinensre m�r nem. Azt felt�telezt�k, hogy a legk�zelebbi �l� rokon a kontinensen a vesz�lyeztetett eti�p farkas (Canis simensis), mely csak az eti�p hegyvid�ken �l. Sillero elmondta, a kutat�csapat k�t hegyvid�ki �l�helyen tal�lt bizony�t�kokat a fajra, mely a Canis aureus lupaster ismert tartom�ny�t legal�bb 2500 kilom�terrel ny�jtja meg d�lkelet fel�.

A kutat� nemr�g �rdekes k�pet kapott Szeneg�l �szaki r�sz�b�l. „A fot�n egy farkas l�tszik, ez nem k�ts�ges, �m kor�bban soha nem besz�lt�nk Szeneg�lban �l� farkasokr�l. R�ad�sul az �llat sujt�sos sak�lok csoportj�val mutatkozik. Ez azt mutatja, hogy van n�mi komplexit�s, nemcsak megoszl�sban, hanem a szoci�lis �letben is.”