A D�l-afrikai K�zt�rsas�g alkotm�nya szerint az orsz�g tizenegy hivatalos nyelve „egyenl� megbecs�l�st �s egyenl� elb�n�st �lvez”. Gyakorlatban azonban az angol, amely a n�pess�g alig nyolc sz�zal�k�nak anyanyelve, egyre ink�bb eluralkodik a t�bbi f�l�tt.

Egyeduralma fenyegetheti az orsz�gban m�ig fennmaradt, ma m�g a lakoss�g nyolcvan sz�zal�ka �ltal anyanyelvk�nt besz�lt afrikai nyelveket, annak ellen�re, hogy a korm�ny t�bb �zben is �g�retet tett a bennsz�l�tt nyelvek �s kult�r�k v�delm�re �s t�mogat�s�ra - �rja az Economist. Az apartheid korszak�ban mind �ssze k�t hivatalos nyelve volt az orsz�gnak: az angol �s az afrikaans. Ut�bbi a holland nyelv egy v�ltozata francia, angol, n�met �s koiszaan, mal�j �s portug�l be�t�ssel. A prekoloni�lis afrikai nyelvek m�ra visszaszorultak a csak feket�k lakta v�rosr�szekbe �s a t�rzsi sz�l�f�ldekre. �m az oktat�s nyelve gyakran m�g ott is az angol.

Tizenhat �vvel a fekete t�bbs�g� uralom kezdete ut�n az angol elnyom minden m�s nyelvet. Nem csup�n az �zleti-p�nz�gyi vil�g, a tudom�ny �s az internet k�zvet�t� nyelve, hanem a korm�nyzat, az oktat�s �s a m�dia, s�t, mindink�bb a kereskedelem, a h�tk�znapok nyelve is. M�g a zulut besz�l� eln�k, Jacob Zuma is angolul sz�nokol.

A legt�bb fekete d�l-afrikai ennek ellen�re nem besz�li magas szinten az angolt. Ennek oka pedig az, hogy a tan�rok z�me sem tud anyanyelvi szinten. Az angolul nem besz�l� gyermekek seg�ts�g�re a korm�ny j�v�hagyta, hogy mindenki az anyanyelv�n tanulhasson legal�bb az �ltal�nos iskola els� h�rom tan�v�ben. �m azokon a vid�keken k�v�l, ahol egy adott t�rzsi nyelv uralkodik, ez nem megoldhat�.

T�bben javasolj�k, hogy cs�kkents�k a hivatalos nyelvek sz�m�t, a h�rom „leghasznosabbra”: az angolra, az afrikaansra �s a zulura (amely a d�l-afrikaiak mintegy negyed�nek anyanyelve). Ez viszont s�rti a nem zulu feket�ket.

Az �retts�gin k�t nyelvben szerzett j�rtass�gr�l kell tan�bizonys�got adni. A legt�bb angol anyanyelv� di�k az afrikaanst v�lasztja m�sodik nyelvk�nt, mondv�n, k�nnyebb megtanulni, mint a neh�z afrikai nyelveket. Az egyetemeken ez�rt sorra z�rj�k be az afrikai nyelvi tansz�keket.

Vannak pr�b�lkoz�sok, hogy megv�dj�k az afrikai nyelveket az elker�lhetetlennek l�tsz� „zsugorod�st�l”. A Sunday Times, az orsz�g legnagyobb p�ld�nysz�m� h�tv�gi lapja nemr�giben elind�totta zulu nyelv� kiad�s�t. Szeptemberben az Oxford University Press isi-zulu–angol sz�t�rt adott ki, t�bb mint negyven �v �ta az els�t. A fekete elitb�l sokan, akik gyermekeiket angol nyelv� mag�noktat�si int�zm�nyekben vagy a kor�bban a feh�rek sz�m�ra fenntartott �llami iskol�kban tan�ttatj�k, elfogadn�k, hogy az angol (legyen) az egyetlen nemzeti nyelv. Sokan otthon is angolul besz�lnek gyermekeikkel. Shakespeare nyelv�nek perfekt ismeret�t a moderns�g, a kifinomults�g �s a hatalom jelk�p�nek tartj�k.

Vajon a d�l-afrikai bennsz�l�ttek nyelvei is arra a sorsra jutnak, mint a 150 �ve �rkezett els� indiai telepesek hat nyelve? Az els� sz�z-egyn�h�ny �vben – mondja Rajend Mesthrie, a Fokv�rosi Egyetem tan�ra – a d�l-afrikai indiaiak saj�t anyanyelv�k�n besz�ltek �s azon tan�ttatt�k gyermekeiket is. �m az angolt �k is mindink�bb „az el�rejut�s legjobb �tj�nak” tartj�k. Ma D�l-Afrik�ban a legt�bb fiatal indiai csak angolul vagy legfeljebb m�g afrikaans nyelven besz�l.