Az egypitol�gia (a sz� Egyiptom nev�b�l �s a g�r�g -λογία ut�tagb�l ered) a r�g�szet �s az �kortudom�ny egy �ga, az �kori Egyiptom t�rt�nelm�nek, nyelv�nek, irodalm�nak, vall�s�nak �s m�v�szet�nek tanulm�nyoz�sa. Az ezzel foglalkoz� tud�sokat egyiptol�gusoknak nevezik. A tanulm�nyozott id�szak az i. e. 5. �vezredt�l az i. sz. 4. sz�zadig, az �egyiptomi vall�si kultuszok folyamatoss�g�nak megszakad�s�ig terjed.
Az els� egyiptol�gusok maguk az �kori egyiptomiak voltak. IV. Thotmesz f�ra� – m�g herceg kor�ban – helyre�ll�ttatta az abban az id�ben csaknem teljesen homokkal fedett g�zai Szfinxet, �s eme tett�t az �n. �lom-szt�l�n �r�k�tette meg. Alig k�tsz�z �vvel k�s�bb Haemuaszet herceg v�lt h�ress� arr�l, hogy r�gi �p�leteket, k�zt�k s�rokat �s templomokat �ll�ttat helyre, k�zt�k Unasz f�ra� szakkarai piramis�t.
Egyiptomr�l az els� �r�sos feljegyz�sek n�melyike a g�r�g–r�mai korb�l sz�rmazik, H�rodotosz, Sztrab�n, szic�liai Diod�rosz toll�b�l, de idesz�m�t Maneth�n nagyr�szt elveszett m�ve is az i. e. 3. sz�zadb�l.

A 9. sz�zadt�l kezdve az egyiptomi �s m�s orsz�gbeli muszlim tud�sok is nagyban hozz�j�rultak a tudom�ny fejl�d�s�hez. A hieroglif�k megfejt�s�re ir�nyul� els� ismert k�s�rlet az ebben a sz�zadban �lt Dhul-Nun al-Miszri �s Ibn Wahshiyya nev�hez f�z�dik. A korabeli, a kopt kereszt�ny papok �ltal haszn�lt kopt nyelvvel �sszehasonl�tva k�pesek voltak r�szben meg�rteni az �si sz�vegeket. A 13. sz�zadban Abdul Latif al-Baghdadi, a kair�i Al-Azhar Egyetem egy tan�ra r�szletes le�r�sokat k�sz�tett �egyiptomi �p�t�szeti eml�kekr�l. A 15. sz�zadban al-Maqrizi egyiptomi t�rt�n�sz is r�szletesen besz�molt t�bb egyiptomi r�gis�gr�l.

Az eur�paiak a 13. sz�zadt�l kezdt�k el igaz�n felfedezni �s bej�rni Egyiptomot, de csak kevesen – t�bbek k�zt John Greaves, Claude Sicard, Beno�t de Maillet, Frederic Louis Norden �s Richard Pococke – tett�k ezt tudom�nyos c�llal. A 16. sz�zadban �lt Athanasius Kircher jezsuita volt az els�, aki nem tiszt�n k�p�r�sk�nt kezelte a hieroglif�kat, hanem fonetikus �rt�k�ket is felismerte. Kircher bizony�totta be, hogy a kopt nyelv az �kori egyiptomi nyelv ut�dja. Ez�rt �t tekintik az egyiptol�gia megalap�t�j�nak.[3] A 18. sz�zad v�g�n, amikor Nap�leon tud�sai le�rt�k Egyiptom fl�r�j�t, faun�j�t �s t�rt�nelm�t (a m� Description de l'Egypte c�mmel jelent meg), az �kori Egyiptom t�bb aspektus�t tudom�nyos szemsz�gb�l kezdt�k vizsg�lni.

A modern egyiptol�gia kezdet�t 1822-ra teszik, amikor Jean-Fran�ois Champollion a rosette-i k� seg�ts�g�vel megfejtette a hieroglif �r�st. Ez nagy lend�letet adott az egyiptol�gia fejl�d�s�nek.

Az els�, nagy elsimerts�gnek �rvend� egyiptol�gusok k�z� tartoztak Champollion �s Ippolito Rosellini, valamint Karl Richard Lepsius, aki t�rk�peket �s feljegyz�seket k�sz�tett Egyiptomr�l, valamint t�bb helyen �satott. William Matthew Flinders Petrie t�bb m�dszert vezetett be a lel�helyek �llagmeg�rz�s�re, az �sat�sra �s le�r�sok k�sz�t�s�re.Howard Carter exped�ci�ja is nagy elismer�st hozott az egyiptol�gia ter�let�nek.

1830 k�r�l Rifa'a el-Tahtawi lett az els� fontosabb egyiptomi egyiptol�gus. �t a k�z�pkori muszlim egyiptol�gusok munk�ja ihlette. A modern egyiptomi egyiptol�gia a nyugatihoz k�pest lassan fejl�d�tt.

Az egyiptol�gusoknak ma �sat�sokhoz a Supreme Council for Antiquitiest�l kell enged�lyt k�rni�k. Munk�jukat t�bbek k�z�tt geofizikai �s m�s m�dszerek seg�tik. Az egyiptomi nyelv �s �r�sok tanulm�nyoz�sa m�g mindig fontos ter�let�t k�pezi az egyiptol�gi�nak.