A szuah�li Kelet-Afrik�ban besz�lt nyelv (Kenya, Tanz�nia, Uganda), a bantu nyelvekhez tartozik, eredetileg a szuah�lik nyelve. Anyanyelvi besz�l�inek sz�ma n�h�ny milli�, k�zvet�t� nyelvk�nt viszont t�bb mint 130 milli�an haszn�lj�k.

A magyarhoz hasonl�an agglutin�l�, ugyanakkor a toldal�kokat a sz� elej�re illeszti. N�h�ny idegen eredet� sz�ban megfigyelhet� a flexi� is.

Jellegzetes bantu saj�toss�g a n�vsz�oszt�lyok megl�te (emberek oszt�lya, f�k oszt�lya stb.) amelyek meghat�rozott el�tagokkal rendelkeznek. V�gs� soron nyelvtani nemk�nt viselkednek, mivel els�sorban grammatikai szerep�k van. A szuah�liben nyolc n�vsz�oszt�ly van.

A szuah�liben viszont nincsen meg a bantu nyelvekre jellemz� tonalit�s.

Az �b�c�: A, B, Ch, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, Y, Z.

A szuah�li nyelv �b�c�je igen egyszer�, a bet�k hang�rt�ke nagyr�szt egyezik a magyarral annyi k�l�nbs�ggel, hogy a ch cs-nek, a j dzs-nek, az s pedig sz-nek ejtend�.

T�bb hang van a szuah�liben, mint ah�ny bet� az �b�c�ben. Ebb�l k�vetkezik, hogy a hi�nyz� hangok egy r�sz�t kett�s bet�kkel �rjuk, illetve hogy bizonyos bet�k t�bb hangot is jel�lnek. A probl�m�s bet�k �s bet�kapcsolatok a k�vetkez�k:

ch[ʧ] kiss� hangs�lyosabb a magyar ’cs’ hangn�l (chachu [ʧaʧu] = �leszt�, kov�sz)

dh[ð] z�ng�s hang, �gy ejtend�, mint az angolban (p�ld�ul this) (fedha [feða] = ez�st, p�nz; dhoruba [ðoruba] = vihar, zivatar)

gh[ɣ] a magyar ’g’ hangn�l er�teljesebb (lugha [luɣa] = besz�lt nyelv)

j[ʤ] a partvid�ken magyar ’dzs’, a sz�razf�ld belseje fel� ’gy’ �s ’j’ hangz�s� (Jina lako nani? [ʤina lako nani] = Mi a neved?)

ng’[ŋ] ejt�se mint az angolban, �ltal�ban sz�kezd� helyzetben szerepel (ng'ombe [ŋombe] = szarvasmarha)

ny[ɲ] megfelel a magyar ’ny’ hangnak (nyuki [ɲuki] = h�zim�h)

s[s] megfelel a magyar ’sz’ hangnak (simba [simba] = oroszl�n)

sh[ʃ] nagyj�b�l a magyar ’s’ hangnak felel meg (maisha [maiʃa] = �let)

th[θ] z�ng�tlen hang, �gy ejtend� mint az angolban (p�ld�ul bathroom) (theluji [θeluʤi] = h�)

w[w] f�lmag�nhangz�, ejt�se mint az angolban (a magyar ’u’-hoz �ll k�zel) (wimbo [wimbo] = dal, �nek)

y[j] f�lmag�nhangz�, ejt�se mint az angolban (a magyar ’j’-hez �ll k�zel) (yai [jai] = toj�s)

A szuah�liben a k, p �s t hangoknak van hehezett vari�nsa is, azonban ezeket nem jel�lik k�l�n �r�sban. Teh�t a k bet� jel�lhet [k] �s [kʰ] hangot is stb. Ugyanakkor fontos a helyes ejt�s, ugyanis n�ha jelent�smegk�l�nb�ztet� szerepe van! p�ld�ul tembo 1. [tembo] = p�lmabor, 2. [tʰembo] = elef�nt!

A hangs�ly �ltal�ban az utols� el�tti sz�tagra esik.