Az ar�mi (ar�m, arameus, kor�bban k�ld, k�ldeus) nyelv az afro�zsiai nyelvcsal�d s�mi �g�nak nyugati (vagy �szak-nyugati) alcsoportj�ba tartoz�, egym�ssal rokon s�mi nyelvek �sszefoglal� neve, az �gynevezett k�na�ni nyelvek (f�n�ciai, h�ber, stb.) k�zeli rokona. Kis t�rzsi nyelvekb�l fokozatosan el�bb az assz�r �s a perzsa birodalom diplom�ciai nyelve, majd ezzel p�rhuzamosan Ir�nt�l Egyiptomig az eg�sz K�zel-Kelet �s a Mediterr�neum lingua franc�ja, azaz k�zvet�t�nyelve lett. Hatalmas irodalma sz�mtalan feliratos eml�k mellett olyan jelent�s alkot�sokat foglal mag�ban, mint a Biblia ar�mi r�szei D�niel �s Esdr�s k�nyv�ben, a Biblia ar�m ford�t�sai, a Targumok, a bibli�n k�v�li �kori zsid� irodalom leghatalmasabb m�ve, a Talmud �s a posztbiblikus zsid� irodalom jelent�s r�sze; a sz�r kereszt�nys�g hatalmas mennyis�g� �n�ll�, illetve g�r�g ford�t�sirodalma. Ezen fel�l az ar�m volt az �jsz�vets�g kor�nak, s �gy J�zusnak �s az apostoloknak is a nyelve, �r�srendszere pedig d�nt� befoly�st gyakorolt a h�bert�l kezdve az arabon �t a k�z�pperzs�ig a t�rs�g valamennyi �r�s�ra, s�t hat�sa a br�hmi �r�son is felismerhet�.

Jelent�s�ge ma is igen nagy, a zsid� �s sz�r vall�si irodalom akt�van haszn�lja, fennmaradt v�ltozatait ma is besz�lik, s�t, az internet j�volt�b�l az �jar�m nyelveknek egyfajta renesz�nsza figyelhet� meg.

Az ar�mi nyelvek k�z�l csak kev�s visel �n�ll� nevet (pl. sz�r, mandeus). Az elnevez�sekben a k�vetkez� feloszt�sokat haszn�lj�k:

• f�ldrajzilag besz�l�nk keleti �s nyugati ar�m nyelvekr�l (ahol a hat�rt az Eufr�tesz foly� jelenti);
• kronol�giailag besz�l�nk �-, k�z�p- �s modern ar�mir�l;
• haszn�lati st�tuszukat tekintve pedig vannak modern, azaz �l� ar�mi nyelvek, teljesen kihaltak �s azok, melyek kihaltnak tekinthet�k ugyan, de irodalmi nyelvk�nt folyamatos haszn�latban vannak.

Az egyes ar�mi nyelvek elnevez�sei er�s �tfed�sben vannak egym�ssal - s�t ebben maga a szaktudom�ny sem egys�ges -, a nevekben l�v� ar�m, k�ld (chald(aic)) �s assz�r elnevez�sek azonban nem cser�lhet�ek fel egym�ssal. A magyarban speci�lis neh�zs�get jelent, hogy ezekre az elnevez�sekre nincs kialakult terminol�gia, csak a vall�si szempontb�l fontosabbaknak van t�bb�-kev�sb� �ltal�nosan elfogadott neve.