Az afro�zsiai nyelvcsal�d (kor�bbi nev�n s�mi-h�mi nyelvcsal�d) a term�szetes nyelvek egyik nyelvcsal�dja. Elterjed�si ter�lete �szak-Afrika, a K�zel-Kelet, valamint Nyugat-�zsia.

A kor�bban haszn�latos, de m�g ma is elterjedt s�mi-h�mi nyelvcsal�d elnevez�s bibliai eredet�. August Ludwig Schl�zer polihisztor, t�rt�n�sz, a statisztika �s a szociol�gia megalapoz�ja 1781-ben nevezte el a s�mi nyelveket No� legid�sebb fia ut�n, k�vetve az �sz�vets�gi lesz�rmaz�si t�bl�kat. Ennek anal�gi�j�ra alkotta meg az 1860-as �vekben Karl Richard Lepsius egyiptol�gus a S�m �ccs�r�l, H�mr�l elnevezett h�mi (vagy hamita) nyelvek elnevez�st, ami azonban kev�sb� szerencs�s, mivel nem csak egyetlen nyelvcsal�dr�l van sz�. A s�mi-h�mi nagynyelvcsal�dot �jabban szok�s afro�zsiai nyelvcsal�dnak nevezni, utalva arra, hogy besz�l�i Afrika �s �zsia ter�let�n egyar�nt �lnek. L�tezik az eritreai nyelvcsal�d elnevez�s is, a V�r�s-tenger g�r�g, Er�trosz elnevez�s�r�l, �m ez a megjel�l�s nem szerencs�s, mivel csak a nyelvcsal�d egy speci�lis szelet�re (az eti�p vagy etiosemita nyelvekre) vonatkozik. Egyes szak�rt�k az afro�zsiai elnevez�st is elvetik, mivel szerint�k ez azt sugallhatja, hogy Afrika �s �zsia ter�let�n kiz�r�lag az ide tartoz� nyelveket besz�lik, ami pedig nincs �gy.

Igor Mihajlovics Gyakonov t�zise szerint a s�mi-h�mi nagynyelvcsal�d �shaz�ja Nyugat-Afrik�ban, a Szahara �s a Sz�hel hat�r�n ter�lhetett el, ami akkoriban m�g nem volt sivatagos ter�let. Az els� elv�ndorl�k a Kr. e. 8. �vezredben az egyiptomi n�p �sei lehettek, akik a N�lusn�l kerestek �j lakhelyet. Ugyanebben az id�ben egy m�sik csoport a Cs�d-t� fel� terjeszkedett: bel�l�k alakultak ki a cs�di nyelvek. A k�vetkez� �vezredben vonultak a kusit�k �sei az Eti�p-fenns�k vid�k�re. A Kr. e. 6. �s 5. �vezredben kezd�d�tt meg a ter�let elsivatagosod�sa, amely a v�gleges elv�ndorl�shoz vezetett: a s�mi n�pek ekkor telepedhettek le a K�zel-Keleten. A s�mi n�pek �s nyelvek Gyakonov felt�telez�se szerint a Kr. e. 4. �vezredre v�ltak sz�t.

 

Az afro�zsiai nyelvek pontos feloszt�sa �s az egyes �gakban szerepl� nyelvek egym�ssal val� rokons�gi foka - azaz pontos besorol�sa - m�ig sz�mos esetben vitatott, �gy forr�sonk�nt egym�st�l sokszor igen elt�r� feloszt�sokkal lehet tal�lkozni. Ugyan�gy v�ltozhat forr�sr�l forr�sra az egyes nyelvek elnevez�se is, min�l kisebb nyelvekr�l van sz�, ann�l ink�bb - ez a nyelvcsal�d kusita, cs�di �s om�i �gain�l, valamint a rendk�v�l sok dialektussal (vagy k�zponti nyelv h�j�n l�nyeg�ben csak azokkal, mint pl. az ar�m eset�ben) rendelkez� nyelvekn�l ez m�g fokozottabban �gy van. A m�r kihalt �kori nyelvek eset�ben ugyancsak v�ltozhat a feloszt�s annak f�ggv�ny�ben, hogy az ter�leti (f�ldrajzi) vagy t�rt�neti (kronol�giai) jelleg�-e.

A nyelvcsal�d hat f� �ga a k�vetkez�:

S�mi nyelvek

Egyiptomi nyelvek

Berber nyelvek

Kusita nyelvek

Cs�di nyelvek

Om�i nyelvek

�r�srendszer: �k�r�s, m�ssalhangz�-�r�s, abugida, �b�c�