A portug�l haj�sok India fel� haj�zva m�r a 15. sz�zad v�g�n megrajzolt�k Afrika k�rvonalait. A keresked�k hossz� �tjuk sor�n megpihentek a partok ment�n, �lelmet, vizet v�teleztek. A bels� ter�leteket felt�rk�pezt�k a 18. sz�zad m�sodik fel�ben angolok kezdt�k meg a Niger, a N�lus �s a Kong� term�szetes v�zi �tj�t k�vetve. A sk�t David Livingstone orvosk�nt �s hitt�r�t�k�nt �rkezett Afrik�ba. K�zel 25 �vig tart�zkodott a kontinensen. F�lfedez� �tjai sor�n bej�rta a Zamb�zi v�zrendszer�t, megcsod�lta a Vikt�ria-v�zes�st, eljutott a Nyasza- �s Tanganyika-tavakhoz. Henry Morton Stanley a h�rn�v �s meggazdagod�s rem�ny�ben utazott el�sz�r Afrik�ba. Megb�zt�k, hogy keresse meg az elveszetnek hitt Livingstone-t. M�sodik �tj�ra m�r kontinens var�zsa �szt�n�zte. Megfelel� mennyis�g� p�nnzel �s szem�lyzettel is rendelkezett. K�rbehaj�zta a Vikt�ria-tavat, majd a s�r� es�erd�n �t hossz�, k�zdelmes �tja a Kong� zuhatagokkal tark�tott vid�k�n vezetett v�gig. Magyar L�szl� az els�k k�z�tt haj�zott be a Kong� torkolat�ba. Innen egy karav�nhoz csatlakozva jutott el a mai Angol�ba. C�lja megval�s�t�s�t abban l�tta, ha el�bb megismeri az itteniek nyelv�t, szok�sait. Annyira megszerette a bi�i n�pet, hogy feles�g�l vette a fejedelem l�ny�t, aki felfedez� �tjaira is elk�s�rte. Egy�tt bej�rt�k Kong� �s Zamb�zi v�zv�laszt�j�t. M�sodik �tja d�l fel�, a sivatagok vid�k�re vezetett. Anyagi seg�ts�g hi�ny�ban azonban nem tudta folytatni kutat�sait. Felbecs�lhetetlen �rt�k� �r�sainak csak egy r�sze jutott el Magyarorsz�gra, � pedig 46 �vesen Afrik�ban halt meg. Teleki S�muel utaz�sainak eredeti c�lja a vad�szat �s a Kilimandzs�r� megm�sz�sa volt. Gazdag f��rk�nt anyagi gondjai nem t�madtak. Seg�t�t�rsa H�hnel Lajos volt. Az exped�ci� az Indiai-�ce�n partj�r�l indult. El�re a Kilimandzs�r�-csoportot, majd a Kenya vulk�nt, de a cs�csaira nem siker�lt feljutniuk. �szak fel� tov�bbhaladva felfedezt�k a Rudolf- �s Stef�nia-tavat. Visszafel� vezet� �tjukon egy kialudt vulk�nban gy�ny�rk�dhedttek, amit H�hnel Teleki vulk�nnak neveztek el. Ez a egyetlen magyar n�v Afrik�ban. A gy�jt�tt n�prajzi anyag nagy r�sze ma a Nemzeti M�zeum tulajdona. Kittenberger K�lm�n �llatgy�jtem�nye �s �tle�r�sai, Sz�chenyi Zsigmond vad�sznapl�i, �s t�bb kint gy�gy�t� magyar orvos le�r�sa alapj�n is megismerhetj�k a kontinenst.