A Z�ld-foki K�zt�rsas�g egy sziget�llam, Afrika legnyugatibb pontj�t�l – a Z�ld-fokt�l – n�h�ny sz�z kilom�terre nyugatra, az Atlanti-�ce�nban. A portug�l eredet� n�v a tengerbe ny�l� foknak egykor buja n�v�nyzet�re eml�keztet. Portug�lia gyarmata volt, 1975-ben nyerte el f�ggetlens�g�t. A szigetcsoport 10 nagyobb szigete k�z�l 9 lakott, m�g 5 kisebb szigete lakatlan. A szigetek vulkanikus eredet�ek. �sv�nykincsekben szeg�ny orsz�g. A tr�pusi szavanna �ghajlaton k�v�t, cukorn�dat, doh�nyt, ban�nt termesztenek. Fontos meg�lhet�si forr�s a hal�szat �s a halfeldolgoz�s. Az Eur�pa �s D�l-Amerika k�z�tt k�zleked� haj�k �zemanyag-felvev� helye, valamint a tengeralatti k�belek gy�jt�- �s eloszt�k�zpontja.

A szigetek t�lnyom�an vulk�ni eredet�ek, n�h�nynak az alapja azonban id�sebb pal�b�l, feldarabolt m�szk�b�l �s dolomitb�l �ll. Valamennyi�ket keskenyebb-sz�lesebb s�ks�g keretezi; a m�g�ttes fenns�kok vulk�ni k�pokat hordoznak, melyek k�z�l a Pico do Fogo (2829 m, Fogo-sziget) �s a Topede Corõa (1979 m, Santo Antaõ-sziget) emelkednek a legmagasabbra.

A szigeteken �ce�ni �ghajlat uralkodik, illetve a passz�tsz�l er�sen befoly�solja az id�j�r�st. Emiatt az nagyon sz�raz. A p�ratartalom 70% k�r�l mozog.

F�v�ros: Praia
�llamforma: parlament�lis k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: portug�l
F�ggetlen: 1975. j�lius 5.

A szigetek lakoss�ga a mez�gazdas�gb�l �l. F�leg ban�nt, datoly�t termesztenek, �s hal�sznak. A b�r- �s textilipar is jelent�s. Az orsz�g halat, languszt�t, ban�nt, text�li�kat �s f�lk�sz term�keket export�l. A turizmus a GDP 10%-�t teszi ki.

Nyelvek: A hivatalos nyelv a portug�l, de emellett besz�lnek m�g kreolul is. Vall�sok: A lakoss�g 96%-a r�mai katolikus �s 4%-a t�rzsi vall�s�.

T�bb itteni sz�rmaz�s� ember �l a szigeteken k�v�l diaszp�r�ban, mint ah�nyan a szigeteken �lnek.

A lakatlan szigeteket 1445-ben Ant�nio Fernandes fedezte fel, de szigetek felfedez�j�nek hivatalosan Alvise Cadamost�t tekintik, aki 1456-ban j�rt itt. A szigeteket lakatlannak tal�lt�k �s semmi sem utal kor�bbi lakoss�gra. A szigetek mai nev�ket 1461-ben kapt�k. Akkor szervezt�k portug�l gyarmatt�. A portug�lok a szigetekr�l indultak �tnak Nyugat-Afrik�ba. Kolumbusz Krist�f 1498-ban j�rt a szigeteken. A szigetek els� telep�l�se az 1462-ben alap�tott Ribeira Grande volt (ma Praia). 1532-ben lett hivatalosan Portug�lia gyarmata. A 16. sz�zadban elindult a rabszolga-kereskedelem Afrika �s Amerika k�z�tt, �s ennek egyik �llom�sa a szigeteken volt; fontos v�zfelvev� hely volt, ahov� id�vel cukorn�d�ltetv�nyeket is telep�tettek. 1850-ben megnyitott�k São Vicente telep�l�s kik�t�j�t. Ezut�n nagy sz�nb�ny�kat nyitottak a szigeteken. 1975. j�lius 5-�n Portug�lia f�ggetlens�get adott a szigeteknek. Az els� �llamf� Aristides Pereira volt.