Tun�zia vagy Tunisz  �szak-Afrika mediterr�n tengerpartj�n tal�lhat�. Nyugatr�l Alg�ria, d�lkeletr�l L�bia hat�rolja. Az orsz�g ter�let�nek 45%-�t a Szahara homokja bor�tja. A megmarad� ter�let megm�velhet�. A vid�k m�r az �korban is fontos volt; el�sz�r Karth�g� v�rosa j�tt l�tre Tun�zia f�ldj�n, majd k�s�bb a R�mai Birodalom r�sze lett. Az orsz�g f�v�rosa Tunisz.
Jellegzetes k�pz�dm�ny a chott. A sz� olyan tavat jel�l, amelyik az �v legnagyobb r�sz�ben, vagy ak�r t�bb �ven �t is sz�raz. A mederben f�ldutakat is kij�rhatnak az arra j�r�k. N�ha viszont j�n az es� �s a meder megtelik v�zzel - r�vid id�re, m�g elp�rolog. Ilyen nagy, sz�raz tavak l�ncolata h�z�dik a Szahara �szaki perem�n Alg�ri�t�l a tengerig.

F�v�ros: Tunisz
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: arab

• A n�pess�g megoszl�sa kor szerint:
  • 0-14 �ves: 24,6% (f�rfi 1 293 235/n� 1 212 994)
  • 15-64 �ves: 68,6% (f�rfi 3 504 283/n� 3 478 268)
  • 65 �ves vagy id�sebb: 6,7% (f�rfi 327 521/n� 358 713) (2006-os becsl�s)
• �tlag �letkor:
  • Teljes n�pess�g: 27,8 �v
  • F�rfi: 27,3 �v
  • N�: 28,3 �v

Hab�r a lakoss�g nagy t�bbs�ge �nmag�t arabnak tekinti, a genetikai �llom�ny csup�n 20%-a ilyen eredet�. Az elm�lt �vezredek sor�n sz�mos civiliz�ci�, kult�ra hagyta nyom�t Tun�zi�n: a f�n�ciaiak, a r�maiak, a vand�lok, az arabok, az oszm�nok, a franci�k, a m�rok, �s v�g�l a zsid�k.

• Arab 98%
• Eur�pai 1%
• Zsid� vagy m�s 1%

A hivatalos nyelv az arab, de a kereskedelemben a franci�t is haszn�lj�k.

Majdnem az �sszes tun�ziai szunnita muszlim vall�s�. Vall�si eredet� h�bor�ra, megk�l�nb�ztet�sre nincs p�lda. A d�len tal�lhat� Dzserba-szigeten 2000 �ve megtal�lhat� egy zsid� csoport, de ennek l�tsz�ma cs�kkent. Jelenleg a zsid�kat a f�v�rosban tal�lhatjuk meg. Nem sokkal jelent�sebb csoportot k�peznek a kereszt�nyek.

• Muszlim 98%
• Kereszt�ny 1%
• Zsid� vagy m�s 1%

Tun�zia gazdas�ga v�ltozatos, egyar�nt megtal�lhat� benne a mez�gazdas�g, a b�ny�szat, az ipar �s a szolg�ltat�s is. Az ut�bbi id�ben a privatiz�ci� n�vekedett, a mag�nszf�ra jelent�s�ge n�tt.

Tun�zia az 1970-es �vekben nyitott a turizmus el�tt. Az �szak-afrikai m�retekben kis orsz�g a legjelent�sebb turizmussal rendelkez� afrikai orsz�gok k�z� emelkedett.

Az idegenforgalom t�lnyom� r�sze a tengerpartra koncentr�l�dik. A F�ldk�zi-tenger partjainak teljes hossz�ban turisztikai z�n�kat alak�tottak ki. A t�megturizmusra alapozva sz�llodal�ncok �p�ltek.

Tun�zi�ban az UNESCO a k�vetkez� helysz�neket nyilv�n�totta kultur�lis vil�g�r�ks�gg�:

• Tunisz medin�ja - hagyom�nyos �v�ros Tunisz v�rosban;
• Karth�g� romjai - az �kori Karth�g� f�v�ros�nak maradv�nyai;
• Az el-Dzsemi amfite�trum a r�maiak jelenl�t�nek eml�ke;
• Kerkav�n pun v�rosa �s nekropolisza (temet�je);
• Sz�sza medin�ja (�v�rosa);
• El-Kajrav�n;
• Dugga/Szugga.