Seychelle-szigetek sziget�llam az Indiai-�ce�nban, Afrika keleti partj�t�l 1500 km-re tal�lhat�, Madagaszk�rt�l �szakkeletre. A bels� szigetcsoportok a kontinent�lis lemezen helyezkednek el, hegys�gek tagolj�k �s gr�nit az alapk�zet�k, m�g a k�ls� szigetek s�k korallz�tonyok. Legmagasabb pontja a Morne Seychellois (905 m). A Seychelle K�zt�rsas�g nyugaton Zanzib�rral (Tanz�nia) hat�ros, d�len R�unionnal �s Mauritiusszal, d�lkeleten a Comore-szigetekkel �s Mayotte-tal, �szakkeleten pedig a Mald�v-szigetekkel.

Afrika �n�ll� �llamai k�z�l a Seychelle K�zt�rsas�g n�pess�ge a legkisebb. Nincsenek �slak�k; a seychelle-iek f�leg francia, afrikai, indiai �s k�nai bev�ndorl�k ut�dai. A lakoss�g nagy r�sze r�mai katolikus.

F�v�rosa: Victoria
F�ggetlen: 1976. j�nius 29.

Nemzeti mott�: Finis Coronat Opus (A befejez�se koron�zza a munk�t)
Nemzeti himnusz: Koste Seselwa

A Seychelle-szigetek a tr�pusi �g�vben, az Egyenl�t�t�l d�lre a 4 �s 10 sz�less�gi fok k�z�tt tal�lhat�ak. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet 27 Celsius fok, a p�ratartalom 80%-os. A napi naps�t�ses �r�k sz�ma megk�zel�t�leg h�t. �prilist�l okt�berig a friss�t� d�lkeleti passz�tszelek miatt az id�j�r�s h�v�sebb �s sz�razabb, m�g az enyh�bb �szaknyugati monszun-sz�lrendszer Kar�csony t�j�n �ri el a Seychelle-szigeteket, csapad�kot hozva �s felh�szakad�sokat id�zve el�. Z�porok �s zivatarok az �v b�rmelyik napj�n el�fordulhatnak. A tr�pusi es�k miatt az �vi csapad�kmennyis�g 2300 mm (Magyarorsz�gon 500-900). Annak ellen�re, hogy a hatalmas Indiai-�ce�n kis szigeteir�l van sz�, m�gis sz�mos mikrokl�ma alakult ki, amely v�ltozatoss� teszi a Seychelle-szigetek �ghajlat�t – el�fordulhat, hogy az egyik tengerparton esik az es�, a m�sikon s�t a nap �s a hegyekben k�d ereszkedett le.

A Seychelle-szigetek soksz�n� �l�vil�g�ra nem volt j�t�kony hat�ssal az emberi beavatkoz�s, hasonl�an m�s par�nyi �korendszerekhez. Ennek tudhat� be, hogy a legt�bb �ri�stekn�s elt�nt a gr�nitszigetekr�l, a part menti �s alacsonyhegyi erd�k kop�rabb� v�ltak, �s kihalt sz�mos �shonos faj, mint p�ld�ul a seychelle-i t�rpepapag�j vagy a s�sv�zi krokodil. Mindent �sszevetve azonban a kihal�sok sz�ma kev�sb� les�jt�, mint p�ld�ul Mauritiuson vagy Hawaiion, mivel csak az 1770-es �vek �ta lakj�k. A seychelle-i n�v�ny- �s �llatvil�g v�delme sz�mos sikert k�nyvelhet el.

A Seychelle-szigetek k�t csoportja az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze, �s a Seychelle-szigetek Alap�tv�ny gondozza �ket. Egyik az Aldabra-korallz�tony, ami a vil�g legnagyobb atollja, a m�sik a Val�e de Mai (M�jus-v�lgy) Term�szetv�delmi Ter�let Praslin sziget�n, amit f�ldi �denkertnek h�vnak.

Az orsz�g �llamform�ja eln�ki k�zt�rsas�g, amely szerint a Seychelle K�zt�rsas�g eln�ke egy szem�lyben �llamf� �s korm�nyf�. A v�grehajt� hatalmat a korm�ny gyakorolja, m�g a t�rv�nyhoz�s a korm�ny �s a nemzetgy�l�s k�z�s feladata.

Az angol, francia �s a kreol a Seychelle K�zt�rsas�g hivatalos nyelve. Az ott besz�lt kreol nyelv hasonl�t a Mauritiuson, R�unionban �s a Karib-t�rs�gben haszn�lt nyelvj�r�sokhoz.

Az exportm�rleg 2005-ben 355 milli� US doll�r (tonhal konzerv, fagyasztott �s friss hal, fagyasztott garn�lar�k, fah�j); az importm�rleg 2005-ben 620 milli� US doll�r (f� kereskedelmi partnerek: Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Nagy-Britannia, Szingap�r, D�l-Afrika, Spanyolorsz�g, Sza�d-Ar�bia)